Az első világháborúban elesettekre emlékeztek Bánátban

Muzslya betelepítése viszonylag későn, 1890-ben történt meg. Az ide került családok számára komoly érvágás volt, amikor valamivel több mint két évtizeddel később - a faluépítés közepette - több száz fiatalnak kellett elmenni a háborúba. Közülük sokan soha nem tértek vissza szülőfalujukba. A behívottak az orosz és az olasz frontra kerültek.

Hallai Zoltán, nyugalmazott történelemtanár: „A muzslyaiak a hatodik lovassági, gyalogsági és tüzérségi egységbe voltak beosztva. Nem hivatalos adatok szerint 200-300-ra tehető azon muzslyai férfiak száma, akik az első világháborúban 1914 és 1918 között kezdetben, mint önkéntesek, különösképpen nagy volt a lelkesedés a háború első havában-évében zeneszóval, kísérettel, énekkel indultak a csatába, nem gondolván arra, hogy mi is vár rájuk.” 

Muzslyán sokáig nem volt olyan hely, ahol az első világháborúban elesett harcosok hozzátartozói mécsest gyújthattak és koszorúzhattak volna. Ez a lehetőség Hallai Zoltán és családja jóvoltából 2016 óta megadatott.

Bodó Poturica Mária, Muzslya HK alelnöke: „Nagyon fontos, hogy tudjunk emlékezni az első világháborúban elhunyt muzslai lakosokról. Közel van az iskola, közel van az óvoda, a gyerekek napi szinten itt járnak el, el tudják olvasni a feliratot is, és el tudnak gondolkodni azon, hogy ki is alapította, és kinek az áldozataiból lett ez a falu.”

A koszorúzás előtt Elias Ohoiledwarin verbita szerzetes, muzslyai plébános megszentelte az első világháború áldozatainak emléktábláját. A Nemzeti Összetartozás Napjához fűződő gondolatait is megosztotta az emlékező közösséggel, hiszen sok évet töltött el a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarok között: „Az identitás az, ami nagyon fontos, hogy honnan jöttem, és hova tartozom. Mindegy, hogy hol élünk, de a legfontosabb ez az identitás, hogy ki vagyok én, honnan jöttem, és hova tartozom. És ez, amikor ez egy biztonságot, lelki biztonságot ad egy személynek a pszichológia szempontjából is, hogy én ki vagyok, megismerem magamat, megismerem identitásomat, hogy ki honnan származott és kihez tartozott. És ez nagyon fontos, bárhol is élünk.” 

A világháborúnak és az azt követő éveknek a háttéreseményeiről Hallai Zoltán beszélt. A plébániatemplomban bemutatott alkalmi műsorban felléptek a helybeli Petőfi Sándor MME citerásai, a Cickafark női kórus, Szalma Árpád énekes és Sárkány Zoltán szavaló.