Parajdi katasztrófa: az egész élővilág elpusztulhat a vizekben
A bányából kiszivárgó sós víz Maros megyét is érinti, és amennyiben nem sikerül gyors megoldást találni, a probléma nem áll meg Maros megye határánál. A Kis-Küküllőbe ömlő Korond-patakban megemelkedett a sókoncentráció, emiatt Maros megye több településén a vezetékes víz emberi fogyasztásra már alkalmatlan. De nemcsak a lakosság vízellátása van veszélyben, a folyó élővilága is megsínyli a hirtelen változást, írta a Maszol.ro.
A jelenlegi helyzet szokatlan a Kis-Küküllő élővilága számára, viszont ezt a mértékű sókoncentrációt valamilyen szinten még eltűrik – mondta el a portál megkeresésére Nagy András Attila biológus. Szerinte most a legfontosabb kérdés, hogy mennyire nő továbbra is a sókoncentráció, és ez mennyi ideig tart. A halak a rövid távú stresszt eléggé jól tudják kezelni, de a hirtelen megnövekvő sókoncentrációt már nem élik túl – hangsúlyozta a szakember. A természetes vizek sótartalma nagyon alacsony.
Az ott élő halak, gerinctelenek – például kérészek – ehhez a finom egyensúlyhoz alkalmazkodtak. Amikor hirtelen megugrik a sókoncentráció, úgynevezett sóstressz éri őket, amit csak bizonyos mértékig képesek elviselni. Ha most, három héten belül sikerül elvezetni a sós vizet, még enyhíthető a kár. Ha viszont ez elhúzódik júliusra, az sokkal súlyosabb következményekkel járhat – emelte ki Nagy András Attila, aki hozzátette, hogy jelenleg még a tavaszi olvadásból fakadó magasabb vízhozam segíti a hígítást. Ám, ahogy beköszönt a nyár, csökken a folyók vízszintje, és a sóterhelés hatása felerősödik.
Négy szakértő indult el szerdán Romániába, hogy szakmai támogatást nyújtson a parajdi sóbányánál kialakult helyzet kezeléséhez - közölte a magyar Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője szerdán az MTI-vel.
Dóka Imre tájékoztatása szerint Románia hétfőn az Európai Unió (EU) Polgári Védelmi Mechanizmusán keresztül tíz szakértő felajánlását kérte a tagállamoktól.
Az OKF azonnal felvette a kapcsolatot több felsőoktatási intézménnyel, valamint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal.
A bányánál keletkezett árvízi károk felmérését végző csapatba egy statikai és két hidrogeológus mérnök, egy kőzetmechanikai, valamint két higiéniai, továbbá egy környezetvédelmi szakértő jelentkezett, akik közül Románia június 3-án két geológust és két mérnök szakértőt választott ki - tudatta az őrnagy.
Az OKF még még múlt csütörtökön jelezte a román Belügyminisztérium Veszélyhelyzeti Hivatalának, hogy a magyar katasztrófavédelem kész segítséget nyújtani a sóbányánál kialakult helyzet kezeléséhez - emlékeztetett a közleményben a helyettes szóvivő.
Helyzetelemzést és segítségkérő listát kért a magyar kormány a parajdi katasztrófával kapcsolatban Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnöktől, akit szerdán Budapesten fogadott Orbán Viktor miniszterelnök.
A magyar kormányfő a Facebook-oldalára feltett videóban azt mondta: Bíró Barna Botondtól azt várják, hogy tájékoztasson a parajdi sóbányát ért katasztrófával kapcsolatos helyzetről.
Jelezte: helyzetelemzést várnak a Hargita megyei tanács elnökétől, utána pedig egy segítségkérő listát, hogy mi az, amiben a magyar kormány - kiegészítendő a román kormány munkáját - segítséget tud nyújtani a magyaroknak.
"Mindenki úgy érzi, hogy a magyar világ egy darabja került veszélybe, méghozzá úgy tűnik, hogy végveszélybe" - fogalmazott Orbán Viktor.
A videóban Bíró Barna Botond azt mondta, hogy bajban van a teljes parajdi közösség megélhetése, ugyanakkor óriási dolognak nevezte, hogy a nemzeti összetartozás napján a magyar nemzetet érő problémákról Budapesten tudnak beszélni.






