Pünkösdhétfő van
Ez az emléknap viszonylag új a liturgikus naptárban, mégis mélyen gyökerezik a keresztény hagyományban, és jelentős teológiai és lelkipásztori üzenetet hordoz.
Megboldogult Ferenc pápa hangsúlyozta az Egyház női jellegét is, amelyet Máriától örököl, és világosan kijelentette: „Az Egyház nem haladhat előre nők nélkül.”
A magyar néplélek azonban ehhez a naphoz a vallási tartalom mellett sok ősi, a tavaszt, s ezáltal nemcsak a természetnek, de magának az életnek a megújulását is köszöntő népszokást fűz.
Pünkösd jelképe a pünkösdi rózsa, amit májusi rózsának is hívnak, valamint a fehér galamb, amely egyúttal a Szentlélek megjelenítője is.
Az ünnephez köthető népszokás például a pünkösdi királyválasztás, amely mögött a legények virtuskodása áll, lévén, hogy a közösség férfijai mindenfajta ügyességi és erőnléti vetélkedés révén döntik el, hogy közülük ki a legrátermettebb.
A leányoknál ennek a szokásnak a pünkösdi királynéválasztás a megfelelője, akit letakart fátyollal, de énekszó, termékenységvarázsló rigmusok és táncok közepette visznek végig a falun, bekukkantván az összes portára, ahol jó egészséget és bő gyermekáldást kívánnak.
De hogy a gyermekek se maradjanak ki a jóból, ők a „törökbasázás” révén járják a falut, ajándékokért cserébe.
A szerelmes ifjak szívük választottjának ablaka elé e napon állítják a májusfát, ami szintén az élet szeretetének, a termékenység és tavaszi újjászületés szimbóluma.
