Készül az új uniós költségvetés - a támogatások növekedésében bízik Szerbia

Ha a dokumentum a jelenlegi formájában marad, a tagjelölt országok mintegy 40 százalékkal több forrást kaphatnak, de nem anélkül, hogy konkrét reformokat hajtanának végre - áll a szerb közmédia elemző cikkében. Az Európai Unió 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó új hétéves költségvetésének tervezete több pénzt irányoz elő a tagjelölt országok és a keleti szomszédok számára, amiből az RTS tudósítója szerint Szerbiának is több juthat. Ha ugyanis a dokumentum a javasolt formában végleges jóváhagyást kap, Szerbia a jelenlegi évi 300 millió eurónál is több forrásra számíthat.

„A jelenlegi költségvetésben 31 milliárd eurót különítettünk el a tagjelölt országok és a keleti szomszédok számára. Az új költségvetésben 42,6 milliárd euró van javasolva, ami 37 százalékos növekedést jelent. A költségvetések számokban kifejezett politikai prioritások. Egy nagyobb költségvetéssel tovább gyorsíthatjuk a reformok és a beruházások ütemét, és közelebb vihetjük az országot az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz.”

– mondta Marta Kos, a bővítésért felelős európai biztos. A költségvetési javaslatot „jó hírnek” nevezte a bővítés és a tagjelölt országok számára.

A tervezet szerint létrejön a Globális Európa elnevezésű alap, amiből a tagjelölt országok uniós tagságra való felkészítését finanszírozzák. A rendszer az „először reformok, aztán pénz” elvén fog alapulni, vagyis azok az országok, amelyek gyorsabban haladnak előre vagy jobban teljesítenek, többet kapnak, a lemaradók pedig akár el is veszíthetik a kiosztott források egy részét – ismertették Brüsszelben.

Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke: „Hiteles bővítési politika nem lehetséges megfelelő és célzott támogatás nélkül. Még elemeznünk kell a költségvetést, de vannak pozitív jelek. Ez lehetőséget kínál a tagjelölt országok finanszírozásának stratégiai megközelítésére.”

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke: „Abban az esetben, ha az egyik ország készen áll a csatlakozásra, költségvetési ellenőrzést fogunk végezni annak érdekében, hogy meghatározzuk a kohéziós és mezőgazdasági források pontos összegét, amelyet az adott ország kap, valamint azt, hogy mekkora lesz a költségvetéshez való hozzájárulása.”

Az uniós költségvetés 20 százaléka Ukrajnának menne - erre hívta fel a figyelmet ma reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök rámutatott, a Globális Európa alap lehetővé teszi az uniós költségvetés számára, hogy növelje a tagjelölt országoknak nyújtott támogatást, de ennek a növelésnek a legnagyobb kedvezményezettje Ukrajna lesz. Orbán Viktor kiemelte: ennek a tervezetnek egyetlen nyilvánvaló célja van, hogy Ukrajnát felvegyék az unióba, és az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat elkülönítsék, egyik részét ravaszul, leplezetten, másik részét nyíltan. Holott nincs döntés arról, hogy Ukrajna tagja lesz az Európai Uniónak, ezért erre pénzt elkülöníteni sem helyes – jelezte.

„Ennek a költségvetésnek egyetlen nyilvánvaló célja van. Ez pedig az, hogy Ukrajnát felvegyék az Európai Unióba és az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat elkülönítsék ravaszul, leplezetten, másik részét nyíltan, és ezt az összeget majd Ukrajna rendelkezésére bocsájtják, holott nincs döntés arról, hogy Ukrajna tagja lesz az Európai Uniónak. Mivel ilyen döntés nincs, ezért erre pénzt elkülöníteni sem helyes.”

A 2028-2034 közötti költségvetésről szóló hivatalos tárgyalások valószínűleg még hosszan fognak tartani, az első megbeszélések azonban már megkezdődtek. A tervezetet mind a 27 tagállamnak, valamint az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.