Számíthatunk egymásra
Számíthatsz ránk! - ez az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem mottója, amelynek kapcsán a résztvevők hangsúlyozták, nem csak az anyaországra, hanem egymásra is számíthatnak a külhoni magyar szervezetek képviselői.
Kettős állampolgárság, gazdaságfejlesztési stratégia, szerb-magyar történelmi megbékélés, kulturális autonómia - csak néhány azon elért eredmények közül, amelyet a vajdasági magyar közösség jó példaként mutathat fel az elmúlt időszakban - hangsúlyozta dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a kerekasztal-beszélgetésen. Hozzátette, fontos, hogy a párt meg tudja őrizni a politikai önállóságát a jelenlegi belpolitikai helyzetben. „Mit jelent az, hogy számíthatsz ránk? Egyrészt, mi határon túli, külhoni magyarok számíthatunk Magyarország nemzeti kormányára, másrészt mi, határon túli nemzetrészek számíthatunk egymásra, hiszen mi egymástól is sokat tanulunk, harmadrészt pedig talán, ami legalább annyira fontos, hogy a mi közösségeink tagjai számíthatnak ránk, a mi szervezetinkre, és kizárólag ránk számíthatnak, csak ránk számíthatnak.”
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke elmondta, az erdélyi magyar közösség megmutatta, hogy van túlélési ösztöne, hiszen az elmúlt évben kétszer majdnem olyan elnöke lett az országnak, aki fasiszta időket idéz, majd hozzátette, hogy értékelvűen alakítják politikájukat, a béke éveiben próbálnak építkezni.
Az elmúlt év kihívásokkal teli volt az erdélyi magyarság számára, hiszen egy kiváló választási éven vannak túl - hangzott el. Tánczos Barna, szenátor, Romániai Magyar Demokrata Szövetség: „Ennek az eredménye az, hogy a parlamentben ilyen erős ma az RMDSZ, és ezt az erdélyi magyaroknak kell ismét, hogy megköszönjük. Ebben a választásban és tavaly decemberben is a másik két magyar politikai szervezettel közösen egy listán indultunk, ez most már természetes, igaz, hogy talán néha jó lenne kipróbálni, hogy milyen volt másként, de hagyjuk majd ezt a jövőre.”
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a kárpátaljai magyarság helyzetét foglalta össze. Mint mondta, a háború és a korábbi események átalakították az ukrán társadalmat. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke három tézist fogalmazott meg, amelyből az első és legfontosabb a depopulizáció, vagyis az ország lakosságának csökkenése. „Ez korábban is megvolt, hiszen máig nem tudjuk azt, hogy Ukrajnának mennyi a pontos lakossága. Az ország 2001 óta nem tartott népszámlálást. Akkor még lehetett volna, de valamilyen oknál fogva - nyilván a népesség katasztrofális csökkenése miatt - nem tették meg. Most pedig végleg csak különböző adatokra tudunk támaszkodni. Tény az, hogy Ukrajna lakossága 1991-ben 52 millió volt, most 30 millió alatt van, ami azt jelenti, hogy lakosságának közel a felét elvesztette, és a korfa is rendkívül rossz.”
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke egyebek között elmondta, hogy a HDMK gazdaságfejlesztési stratégiáját is jóvá hagyták Horvátországban. Ez pedig jó lehetőségeket biztosít az ottani közösség számára.
Legyen felvidéki magyar jövőkép és a szlovákiai Magyar Szövetség kerüljön be a politikai A ligába - ezt szeretné elérni Gubík László. A felvidéki magyarság boldogulásának pedig három alappillére van: a jogállásra vonatkozó csomag, a régiófejlesztés és egy erős családpolitika - tette hozzá a szlovákiai Magyar Szövetség elnöke. „Adott egy jogállásra vonatkozó csomag. Rendkívül égető szüksége van nem csak a felvidéki magyarságnak, hanem a szlovákiai demokráciának arra, hogy végre legyen egy törvény, amely szabályozza a nemzetiségek jogállását. Ebből a jogállásból fakadó törvényből fakadhat a későbbiekben az is, hogy vajdasági mintára legyen végre egy nemzetiségi tanácsrendszer a szlovák alkotmányos rendszerben.”
Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a szövetség jövőre lesz 25 éves, amit szeretnének majd méltó módon megünnepelni.
A szlovéniai magyar közösséget Orbán Dušan képviselte a kerekasztal-beszélgetésen. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke hangsúlyozta, Szlovéniában szinte minden téren autonómiája van a magyar közösségnek és az energiájukat az elkövetkező időszakban a muravidéki közösséggel való kapcsolatépítésre használják.
A közösséget meg kell tölteni tartalommal, és a Nemzetpolitikai Államtitkárság programjai is próbálnak ebbe az irányba mutatni - mondta a kerekasztal-beszélgetésen Nacsa Lőrinc. A magyar nemzetpolitikai államtitkár kiemelte, próbáltak új dolgokat is behozni a nemzetpolitikába, mint például a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. elszámolási rendszerének egyszerűsítése, az amerikai magyar diaszpóratalálkozó megszervezése, illetve a Jövő Nemzedéke Program elindítása. „Az elmúlt 12 évben 580 ezer magyarországi diák jutott el Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélybe, Vajdaságba, Muravidékre, a Drávaszögbe, azért, hogy lássák, hogyan élnek az ottani magyarok, legyen kapcsolatuk, lássák azt, hogy a nemzeti összetartozás nem csak egy alkotmányba, alaptörvénybe beleírt fogalom, hanem az a mindennapunk valósága. 6500 külhoni intézmény, partnerszervezet az, akivel folyamatos kapcsolatban vagyunk, és aki bármilyen nemű támogatást kapott a nemzetpolitikai kormányzattól az elmúlt 15 évben.”
Az egyes nemzetrészeknek maguknak kell kidolgozni a megmaradásukhoz szükséges programokat, nem a Karmelitában találják ki, hogy a határon túli magyaroknak mi a jó - mondta Semjén Zsolt. A magyar miniszterelnök-helyettes ismét jó példaként hozta fel az utódállamokkal való együttműködés kapcsán a gyümölcsöző szerb-magyar viszonyt, kiemelve Pásztor István és a VMSZ eredményeit. „Kiegyezni szerencsés esetben a politika is tud. De kiengesztelődni csak a lélek tud. A történelmi sebeken átlépni, túllépni, nem feladva az emlékezetet, de az élet megy tovább. Tehát a jövő felé koncentrálva továbblépni, ehhez lélek kell. A lélek tekintetében pedig az egyházaknak meghatározó szerepe van. Tehát én itt és most, és Bálint kérlek, hogy ha látod, továbbítsd, közvetítsd, köszönetet szeretnék mondani Szerbia ortodox pátriárkájának, és elődjének, Irinej pátriárkának, aki a legnehezebb időkben is azt mondta, hogy keresztény a kereszténnyel, nemzeti a nemzetivel szót tud érteni.”
Kárpátalja kapcsán a miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a magyar kormány egyetlen legitim magyar politikai szervezetet ismer el, ez pedig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, és közölte, Magyarországon minden menekült biztonságban van, senkit nem fognak kiadni, legyen bármilyen nemzetiségű.
