Szülőföld a művész szemével

P. Nagy István az Ágról szakadtak című kötetét mutatta be, amelyben az író jellegzetes hangvételében mesél emberi sorsokról, gyökerekről és a közösség összetartó erejéről. A költő a kötettel kapcsolatban elmondta: „Ezt a címet egy nagyon kedves ismerősöm adta, irodalom történész, tudós, aki a kötetnek az anyagát átnézte először, akinek megmutattam a verseket, eredetileg nem ezt a címet szántam én a kötetnek és ő azt mondta, hogy nézd ez egy nagyon erős cím és valahogy bennünket fejez ki, tehát azokat, akik kényszerből, kényszerűségből, elszakadtunk a szülőföldünktől.”

Géber László legújabb, Vershamisító című könyvét és két esszékötetét is megismerhette a közönség. A versek a szülőföld szeretetéről, az emberi kapcsolatok finom rezdüléseiről és a mindennapok csendes szépségéről szólnak.

„Én, amikor ezeket a szövegeket, verseket írtam, nem gondoltam, hogy ebből lesz könyv. Én megírtam egy verset, kettőt, ötöt, tízet, amikor összegyűlt, akkor megjelent. A másik két kötet, ami esszé kötet, amit meséltem, azt a rádióban beszéltem, vagy, a rádióban olvastam föl, egy történet, vagy egy gondolatot. Az egyik esszékötet a Szigetlakó a másik meg az Akinek az ég.”

Az eseményen Péter László grafikus, a Hernyóvétek című tényfeltáró munkáját ismertette. A könyv a helyi és környékbeli események részletes feldolgozásával, archív anyagokkal és grafikai illusztrációkkal tárja a témát az olvasó elé.

„Ez a bukovinai székelységnek a sorsát követő kettős történet, aminek a történelmi alapjai meg voltak és amibe én, olyan feltételezések szerint, amely a bukovinai 42 embernek a kivégzéséről szól, tulajdonképpen a névsornak a hibáira próbáltam rávilágítani, mert úgy érzem, hogy itt probléma volt. Mivel Szabadkán a Vergődő madár emlékműnél, kivégzett áldozatoknak közös emlékművénél, ez az emléktábla már több éve ott van, én négy-öt évvel ezelőtt kezdtem kutakodni és akkor rájöttem, hogy bizonyos nevek tévesen szerepelnek.”

Mezei Erzsébet képzőművészeti monográfiájának bemutatására is sor került, amelyben eddigi alkotói pályáját, stílusfejlődését és legjelentősebb műveit mutatja be gazdag képanyaggal illusztrálva.
„Tulajdonképpen a kilencvenes évektől a mai napig a képeim különböző ciklusai vannak benne, grafikák, festmények, a festményeknek különböző technikái és benne van, Tolnai Ottónak, a kilencvenes években írt írása, az volt az első írás a munkáimról, utána pedig Péter Lacinak egy átfogó írása.”

Az est végén az alkotók dedikálták is műveiket.