Közkinccsé teszik a hertelendyfalvi bukovinai tájház gyűjteményét

A hertelendyfalvi bukovinai tájház 2019-ben készült el és adták át rendeltetésének. A három helyiségből álló házat teljes egészében a helyi lakosok adományaiból rendezték be. A bútorzat és tárgyak elhelyezését a Tamási Áron SZMME Guzsalyos Kézimunkacsoportjának tagjai végezték, akik azóta is gondosan ügyelnek a gazdag gyűjteményre.

Varga Erzsébet csoportvezető: „Ezek a tárgyak 143 éves tárgyak, 60-70 százaléka még Bukovinából érkezett. Nagyon kényesen kell bánni ezzel, nagyon kell tudni, hogy hogy emelni fel, hogy tenni rendbe, hogy tenni vissza.”

A tájház gyűjteményének egyik legértékesebb darabja a Bukovinából hozott tulipános láda.

Egy nap alatt kétszáz tárgyat vettek leltárba a szakemberek.

Silling Léda néprajzkutató elmondta: „A tárgyegyüttes itt van, a leltár el fog készülni, de ilyen szinten kutatni még itt, helyben nagyon jó lenne, hogy tudjunk neki nem csak egy szokást, vagy egy néptörténeti hátteret mondani, hanem egy mesterségbeli hátteret is esetleg, ami szerintem itt jó lenne. Aztán amikor majd ez az egész digitális anyag egybekerül, akkor egy összehasonlító elemzést is lehet végezni a többi tájházzal is, de innen most nagyon sok kutatás fog szerintem elindulni, hogy ezt a leltárt közkinccsé teszik.”

A tájházban talált textildarabok karbantartásához is szakértelem szükséges. A hertelendyfalvi székely varrottas mintakincset könyvekben őrzik, de a kézimunkázók tovább azt viszik, átvarrják a mintákat.

Nagy Abonyi Ágnes, néprajzkutató, muzeológus: „A régi darabok, azok a tájházban egy történelmi múltra tekintenek vissza, viszont a most varrott, eredeti minták alapján varrott darabok, azok pedig jelzik, hogy itt élnek magyarok és éltetni, ápolni akarják hagyományaikat.”

A terepen a szakemberek lefényképezik a népi helytörténeti gyűjtemény darabjait, részletes leírást készítenek róla, majd adatokkal ellátva egy digitális adatbázisba kerülnek.

Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója: „Gazdag és letisztult gyűjteményről beszélhetünk. Igaz, hogy maga a tájház egy újonnan épült ház és építészeti szempontból nem egy régi, autentikus építészeti objektum, de maga a tartalom, amely itt található, megmutatja az itt élő közösségnek a kultúráját, a kulturális örökségét.”

A tájház felmérése a VMMI és a romániai resicabányai Megyei Múzeum közös projektjeként valósult meg.