A burgonyatermesztésben van a jövő?

Királyhalom térségében a gazdák egykor messze kiemelkedtek gyümölcsterméseikkel, különösen az almával. Az utóbbi években viszont egyre többen számolják fel az almaültetvényeket. Mint mondják, jobban megéri burgonyával foglalkozni, az idei termésmennyiség pedig jónak mondható.

A váltás oka sok esetben az alma bizonytalan ára, ami gyakran nem fedezte a termelési költségeket és egyéb kiadásokat. A burgonya viszont keresettebb lett, rizikómentesebb és a termesztése is valamivel egyszerűbb, mint az almáé.

Aszály és vízhiány, betegségek és kártevők, munkaigényes földművelési teendők és munkadíjak - ezeket összevetve a királyhalmi Ördög István úgy véli, már nem kifizetődő almatermesztéssel foglalkozni. Ahhoz, hogy mindezeket a problémákat orvosolni tudják, tartós és magasabb árra lenne szükség. „Velünk együtt szerintem sokan, ha nem is teljes mértékben, de próbálkozunk burgonyatermesztéssel. Köszönhető ez annak, hogy az almatermesztés lejtmenetben van, mondhatom így. Sokan felszámoltunk egy bizonyos mennyiségű területet. Ami minket illet, ezek kiöregedő gyümölcsösök voltak, ez lett volna a sorsuk, ez egy picit meggyorsította. A burgonyatermesztéssel pedig beálltunk egy bizonyos mennyiségű területre.”

Katona Róbert is azok sorát erősíti, akik csökkentették almaültetvényeik területét. Mint mondta, a burgonya termesztése kisebb befektetést igényel, míg az almaültetvény hosszú távú, költséges beruházás. „Ha megnézzük egy gyümölcsnek, éppen egy almának a vegetációját, elültetjük a fát, várunk 3-4 évet, mire meglátjuk, hogy milyen termést tudna hozni. Nagyon hosszú idő, a mai rohanó világban már nem engedhetik meg maguknak a termelők. Nem tudjuk, mi lesz 3-4 év múlva, ezért nagyon sokan a burgonyát választották, hiszen rövid vegetációs idejű, ültetés után három hónappal már bevételhez tudnak jutni a termelők. Mindig említem, hogy gyakorlatilag itt a homokvidéken megfelelő agrokultúrával akár két termést is egy évben ugyanazon a területen le tudnak venni.”

A burgonyatermesztés egyik fontos szegmense a vetésforgó. Burgonya után érdemes valamilyen kalászost vetni - mondják a szakemberek.

Bognár Pásztor Hajnalka, a szabadkai Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja: „Minden növényvédelem alapja a termésforgó. Nem kellene burgonyát burgonya után ültetni. Ezt hogy fogják megoldani a termelők, nem tudom, mivel a homoktalajon elég nehéz bármit is termeszteni úgy, hogy ne kelljen nagyobb beruházásokat eszközölni. Továbbá elszaporodtak olyan kártevők, amik korábban nem voltak. Szerbiában nagyon nagy károkat tud okozni. Felénk még csak regisztráltuk a jelenlétét, károkat még nem okozott.”

Az idei burgonyahozam egyébként jónak mondható, a gazdák szerint jobb, mint a tavalyi. A termesztők viszont az öntözéssel küszködnek, ugyanis a burgonya rendkívül vízigényes növény.