Magyar Levente: Meghatározó korszak volt az utóbbi 10 év
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese a Kapaszkodó a szülőföldön való boldoguláshoz - Gazdaságfejlesztési program Vajdaságban 2016-2024 elnevezésű szakmai konferencián vett részt.
Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében kiemelte, eljött a bocsánatkérés ideje, bocsánatot kell kérniük azoknak, akik tíz éve leszólták a programot, és azt állították, a gazdaságfejlesztési program nem segíti majd elő a szülőföldön történő boldogulást, és csak néhány ember érdekeit szolgálja. Ezzel szemben, a program körülbelül 60 ezer ember szülőföldön maradását segítette elő.
A rendezvény résztvevői felidézték, hogyan indult el a gazdaságfejlesztési program, és megemlékeztek Pásztor Istvánról, a Vajdasági Magyar Szövetség néhai elnökéről, a program ötletgazdájáról.
2012-ben kezdődött el a területi és gazdaságfejlesztési stratégia összeállítása, maga a terv 2015-re készült el, Magyarország kormánya pedig 2015. november 18-án fogadta el, és ítélte meg a gazdaságfejlesztési támogatást a vajdasági magyar közösség részére – hangsúlyozta dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány Igazgatóbizottságának az elnöke a konferencián. Az első pályázatok 2016. január 31-én jelentek meg – tette hozzá.
Dr. Nagy Imre, igazgatóbizottsági elnök, Prosperitati Alapítvány: „Kezdetben egy adag szkepticizmus is követte a folyamatot, de az első eredmények és utalások, vásárolt eszközök, beruházások után a soron következő pályázatok, a vállalkozók, a gazdák, lakásvásárlások, kezdő vállalkozások egész sorát indították el.”
Teljesítettük a küldetést – így fogalmazott Juhász Bálint, a Tartományi Parlament elnöke, a Prosperitati Alapítvány korábbi ügyvezetője. Hozzátette, mielőtt új fejezet nyílna a gazdaságfejlesztés történetében, el kell számolni azzal, ami eddig megvalósult.
Juhász Bálint, elnök, Tartományi Parlament: „Minden vajdasági magyarnak kapaszkodót nyújtottunk, aki abban gondolkodott, hogy itthon maradjon, vagy pedig külföldre költözzön, és ott próbáljon szerencsét. Mindenki talált egy kapaszkodót, sőt, sokan külföldről tértek haza, ezt a szerződéskötésekkor láttuk. A házvásárlási, falusi házvásárlási pályázattal pedig egy kisebb várost, vagy nagyobb falut, vagy három falut is megmentettünk.”
Sikeresnek nevezte a vajdasági gazdaságfejlesztési programot a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese is. Magyar Levente azt mondta, az utóbbi száz évben most sikerült a leginkább megerősödnie a vajdasági magyarságnak, és a program közvetlen hatásaként mintegy félmilliárd eurónyi beruházás valósult meg.
Magyar Levente, miniszterhelyettes, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Magyarország: „Az embereknek a 90%-a azt mondja, sőt több mint 90%-a, hogy megérte pályázni, újra pályáznának, és hogy érdemben ez a lehetőség hozzájárult ahhoz, hogy a szülőföldön képzeljék el a jövőjüket és ne magyarországi vagy nyugat-európai kivándorlásban gondolkodjanak, ahogyan ez a programot megelőző időszakban igen jellemző volt.”
Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke kiemelte, hogy nem igaz, hogy csak néhányan éltek az utóbbi időszak lehetőségeivel, hiszen 16 ezer sikeres pályázó révén több mint 60 ezer vajdasági magyar szülőföldön való maradása valósult meg.
Dr. Pásztor Bálint, elnök, VMSZ: „Éppen ezért készítjük a 26-tól 33-ig terjedő időszakra vonatkozóan is a második gazdaságfejlesztési programot. Hogy legyen egy konkrét elképzelésrendszerünk, és a gazdasági megkapaszkodás terén a következő esztendőkben is legyen egy megvalósítható stratégiánk, amelyet Magyarország következő nemzeti kormányával szeretnénk megvalósítani, amelynek élén Orbán Viktor fog állni.”
A második vajdasági gazdaságfejlesztési stratégia a következő 8 évre vonatkozik majd, és a gazdaságfejlesztés mellett felöleli az infrastruktúra-fejlesztés, a modernizáció, a mezőgazdaság, a szakképzés és a felsőoktatás témakörét is.
