Már lehet szavazni a 2026-os év rovarára
A Magyar Rovartani Társaság minden évben online szavazást indít, amelynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet egy-egy rovarfajra, valamint a rovarok védelmének és az élővilágban betöltött szerepük fontosságára. A kiválasztott faj életmódjának és élőhelyének bemutatásával közelebb hozza a természetben zajló biológiai folyamatokat és változásokat, elősegítve azok jobb megértését.
A három idei jelöltre december 6-án éjfélig lehetett szavazni.
Remetebogár
A remetebogár Magyarország és egyben Európa egyik legkülönlegesebb és legritkább bogara.
A kifejlett példányok 25-32 mm-es testhosszukkal a nagyobb bogarak közé tartoznak. Különlegessége elsősorban speciális élőhelyigényével függ össze: a bogarak lárvái ugyanis kizárólag nagy, öreg fák nekik megfelelő odvaiban tudnak kifejlődni, ahol a korhadó faanyagot fogyasztják.
Lárvái nagyméretű pajorszerűek, kifejlődésükhöz 2-4 év szükséges. A bogarak nyár derekán kelnek ki és nyár végéig élnek. Rövid felnőtt életük során élőhelyük környezetét ritkán hagyják el. A bogarak jellegzetes, erős sárgabarack illatot árasztanak, amely jelenlétüket már méterekről elárulja.
Bár a remetebogár az utóbbi években egyre több helyről előkerült, mindenütt nagyon ritkának számít. Élőhelyeinek sérülékenysége és megfogyatkozása miatt a faj fennmaradása jelentős mértékben veszélyeztetett.
A keleti remetebogár Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Párducfoltos hangyaleső
A párducfoltos hangyaleső a hangyalesőfauna közepes termetű faja. Teste többnyire sárga, karcsú lábai meglehetősen hosszúak és vékonyak. Csápja is hosszú, vége enyhén megvastagodott, hegyes szárnyai kissé hosszabbak, mint a teste. Magyar neve utal az elülső szárny hátsó szegélyén lévő „párducfoltra”. A szárnyát további minták is díszítik. Nagyon dekoratív rovar.
Az imágók gyengén repülnek, a mesterséges fény vonzza őket. Nyár közepén rajzanak, éjszaka párzanak, petéiket faodvakba helyezik.
Magyarországon természetközeli élőhelyeken, domb- és hegyvidéki melegkedvelő erdőkben és nagy folyók menti ligeterdőkben fordul elő, de lárváját kimutatták régi épületek, erősen szuvas tetőszerkezeti famorzsalékában is.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50.000 Ft.
Gyászbagoly
A gyászbagoly a bagolylepkék családjának legnagyobb szárnyfelületű hazai faja. Mintázata a barnásszürke sötétebb-világosabb árnyalataiból tevődik össze. Mérete és mintázata alapján nagyon könnyen felismerhető.
A gyászbagollyal üdébb erdőkben patakok, esetleg folyók vagy tavak mentén találkozhatunk. Alapvetően mediterrán faj, mégis kerüli a meleg, száraz helyeket, és a nyári hőségidőszakot inaktív állapotban – párás, sötét zugokban, faodvakban, patakközeli sziklarepedésekben, vízátfolyókban és hasonló helyeken tölti, néha többedmagával alvócsoportot alkotva, de gyakorta behúzódik épületek, pincék oltalmába is. Táplálkozni sötétedés után jár, a magas cukortartalmú nedveket kedveli.
A lepkék júniusban kelnek ki bábjaikból, fő repülési idejük július-augusztusra tehető, de ekkor is csak néhány napon aktívak, utána visszahúzódnak rejtekhelyükre.
Észak-Afrikától Európa déli és középső sávján, a Közel-Keleten és Kis-Ázsián át Észak-Iránig és Nyugat-Turkesztánig elterjedt faj. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
A három jelöltre szavazni itt lehet 2025. december 6-án éjfélig. Ugyanitt további információk találhatók mindhárom jelöltről.
