Zsugorodó legelők, bizakodó gazdák
November elején is legelő nyájakat lehet látni a Magyarkanizsához közeli Járáson. A határ már a nyár folyamán besárgult a csapadékhiány következtében. Most azonban itt-ott újra kizöldült, így a jószágok számára kiváló tápanyagként szolgál. Nagy segítség ez a tenyésztőknek, hiszen mint ahogy az elmúlt években, az idén sem termett sok minden, ami takarmányként szolgálhatna. A legnagyobb hiány az abraknak valóból és a heréből van.
Az elmúlt évtizedek viszontagságosak voltak a juhtenyésztésre nézve, emiatt ingadozott az állatok száma is. Sokan egy időre felszámolták a több éves gazdaságot, viszont később különféle támogatásoknak köszönhetően visszaállították az állományt.
Jelenleg a bárányhizlalás után az állam 3 ezer dináros támogatást ad, míg a minőségi anyajuhokra és kosokra 10 ezer dinárt egyedenként. A juhtenyésztés az egyik legjövedelmezőbb állattenyésztési ágazatnak számít most Szerbiában. Az alacsonyabb költségeket a községi legelők biztosítják, illetve biztosították eddig, amelyek helyettesítették a drága takarmánynövényeket. Az pedig jelentős bevétel forrást jelent, hogy a vajdasági juhok iránt különösen nagy érdeklődést mutatnak az arab országok felvásárlói.
Az érintett gazdák elmondták, hogy a legelők tekintetében igen eltérő a helyzet Magyarkanizsa községben, ugyanis az intenzív mezőgazdasági termelés eredményeként egyre kevesebb a legelő, és még kevesebb a jó legelő. Ez pedig a közeljövőben rossz hatással lesz az állatállomány legeltetése szempontjából.
