Kiderült: az első csók akár 20 millió éves is lehet
A tanulmány szerint a csókolózás sokkal régebbre nyúlik vissza az evolúcióban, mint eddig gondoltuk – és jó eséllyel a neandervölgyi emberek, sőt a korai modern emberek és a neandervölgyiek egymással is osztoztak ezen az intim gesztuson. A tudományos dokumentum egy átfogó elemzés eredménye, amely azt vizsgálta, hogyan és mikor jelenhetett meg a szájról szájra történő baráti vagy páros érintkezés a főemlősök fejlődéstörténetében.
A kutatók elsőként egy általános, nem emberközpontú definíciót alkottak a csókolózásra, mivel a korábbi megközelítések túlságosan a modern ember romantikus csókjára épültek. A mostani meghatározás szerint a csókolózás olyan, fajon belüli, baráti vagy kötődést erősítő szájtól szájig történő érintkezést jelent, amely nem jár ételátadással. A tudósok ezután afrikai és ázsiai főemlősöknél – többek között csimpánzoknál és orangutánoknál – gyűjtöttek adatokat, és videófelvételek segítségével elemezték a viselkedésformákat.
Az eredmények arra utalnak, hogy a csókolózás 21,5 és 16,9 millió évvel ezelőtt alakulhatott ki a nagy majmok közös őseiben. Mivel a neandervölgyiek ezen az evolúciós vonalon helyezkednek el, a kutatók szerint nagyon valószínű, hogy ők is csókolóztak egymással.
A kutatás szerint a csókolózás több funkciót tölthetett be: szexuális kontextusban segíthette a párválasztást és növelhette a reproduktív sikert, baráti vagy rokoni viszonyokban pedig a csoporton belüli kötődés és bizalom erősítésére szolgálhatott.
Bár a csókolózás ma sem minden társadalomban elterjedt, a kutatók úgy vélik, érzelmi jelentősége évmilliókra nyúlhat vissza.
