Siniša Karant választották meg a boszniai Szerb Köztársaság új elnökének

A választási bizottság előzetes eredményei szerint Siniša Karan, a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártjának jelöltje kapta a legtöbb szavazatot, így a következő 11 hónap során ő lesz Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének elnöke.

A boszniai Szerb Köztársaságban azt követően rendeztek rendkívüli elnökválasztást, hogy Milorad Dodikot a boszniai szövetségi választási bizottság megfosztotta megbízatásától. A politikust a bíróság egy év - pénzzel megváltható - letöltendő börtönre ítélte és hat évre eltiltotta a hivatalviseléstől, amiért nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.

Siniša Karan, a Független Szociáldemokraták Pártjának jelöltje a szavazatok 99,72 százalékának feldolgozását követően közzétett adatok szerint 217 ezer szavazatot kapott, ami a voksok 50,3 százalékának felel meg. A kampány során Siniša Karan hangsúlyozta, hogy a „nép elnöke” továbbra is Milorad Dodik marad, ő pedig folytatni kívánja az elődje által megkezdett politikát.

Siniša Karan, a Független Szociáldemokraták Pártjának elnökjelöltje: „A béke és a stabilitás számunkra a legfontosabb. A Szerb Köztársaság senkire sem jelent veszélyt. Mindenki, aki a Szerb Köztársaságban él, még nagyobb erőt kap ahhoz, hogy egy szebb és jobb Szerb Köztársaságban éljen.”

Siniša Karan egyike Milorad Dodik legközelebbi munkatársainak, elnökké választásáig a tudományos fejlődésért és felsőoktatásért felelős miniszteri posztot töltötte be, de volt belügyminiszter is.

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság korábbi elnöke: „Ez a választási eredmény megerősíti a Szerb Köztársaság stabilitását. A nemzet támogatta a Szerb Köztársaság vezetőit, ahogyan egy évvel korábban is tette. Ez a győzelem nagy jelentőséggel bír.”

Karan kihívója a Szerb Demokrata Párt jelöltje, Branko Blanuša volt, aki végül 8369 szavazattal maradt le ellenfelétől. Ez 48,37 százalékos eredményt jelent. A politikus vasárnap, még az urnazárás előtt nyilatkozott a sajtónak. „Azt várom, hogy a választás napja demokratikus légkörben teljen, és hogy végül a Szerb Köztársaság új elnökének megválasztása tükrözze a választók többségének akaratát.”

Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két, nagy önállósággal rendelkező részből áll, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. Az egyezmény értelmében minden döntésben, így a törvények elfogadásában is a három államalkotó nép, vagyis a bosnyák, a szerb és a horvát egyetértésére van szükség, vagyis a boszniai szerb országrész vezetése jelentősen tudja befolyásolni az ország politikájának irányát.