Hogy is volt az a gombokkal?

A Sándoregyházi Látogatóközpont Polgárok Egyesületét tavaly alapították. Rancz Ádám elnök szerint a Pancsovához tartozó legkisebb településnek olyan értékes történelme van, amellyel muszáj foglalkozni és bemutatni az embereknek. „Ezeket a pillanatokat Sándoregyházának szerettük volna megmutatni, hogy ez az, amit látni kell. Sándoregyházának igazán sok értéke van, amelyeket meg kell ismerni. Ezt szeretnénk erősíteni és valahogy felmutatni a közönségnek, hogy egy ilyen kicsi településnek mennyi fontos mesélni valója van.”

Živana Krejić turisztikai szakember néhány évvel ezelőtt költözött családjával Sándoregyházára. Kutatásokat végzett a település múltjáról, így szerzett tudomást a néhai sándoregyházi gombkészítő üzemről. Kiderült, hogy a gyárban alapanyagként folyami kagylókat használtak, amelyeket a helyi lakosok szedtek ki a Dunából, ezekből a gyárban kézzel állították elő a gombokat. Sok helyi lakosnak, többnyire a nőknek, biztosított munkát a gombgyár. „Ez valahogy inspirált és motivált arra, hogy lássuk, tudunk-e ma is valamit alkotni. Vajon ez a gomb lehetne-e a mi emléktárgyunk, valamilyen jelünk, az identitásunk jele, vagy az itt élő népeké? Mert abban a gyárban dolgoztak magyarok, paltyán-bolgárok és szerbek is. Tehát, ezért neveztem el ezt a projektet Gombnak - Gomb, ami összeköt. Én azt hiszem, hogy ez olyan valami, ami egyesíti az embereket, függetlenül attól, hogy léteznek különbségek.”

Csernik János tizenkét évesen már segített szüleinek a munkában. Édesapja a Dunából szedte ki a kagylókat, ő pedig édesanyjával főzte és készítette elő a gyári feldolgozásra. Felnőttként régi tárgyakat kezdett gyűjteni, így került a tulajdonába néhány olyan tárgy, ami még a gombkészítő üzemben volt használatban. Kiemelte: nagy érvágást jelentett a település számára a gyár bezárása. „A gépeket átvitték Pancsovára, és itt százhúsz munkás munka nélkül maradt. Ha megnézzük, hogy mennyi család... Húsz, huszonöt százaléka a népnek, mert akkor 2169 lakosa volt Sándoregyházának, és pár év múlva a sors ráhajtotta, hogy hétszáz személy elment külföldre.”

Az előadás után bemutattak egy nemrég megjelent kézikönyvet a sándoregyházi gombkészítő üzem történetéről, melyet régi fényképek gazdagítanak. Snežana Krejić, bőrterméktervező: „Csatlakoztam ehhez a gombokról szóló történethez, a műhelymunkán bemutattam, hogy hogyan készíthetünk gombot - a gombok bevonatát. Mivel én bőrrel dolgozom, így bemutattam hogyan lehet bevonni egy gombot, és hogyan kell használni a kis prést és az eszközt a gomb bevonatához.”

Az esemény műhelymunkával ért véget. A látogatóknak lehetőségük volt gombokat készíteni bőrbevonattal, vagy dunai kagylóból, úgy, mint régen. A Gomb, ami összeköt projekt megvalósítását a művelődési minisztérium támogatta.