A mocsári teknős marad, a többiek költöznek
A szervezet Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya ezzel is segíti a mocsári teknős állományok védelmét.
Az utóbbi 10 év során 8 idegenhonos faj több mint 300 egyedétől sikerült mentesíteni a magyarországi vizeket. Az idegenhonos teknősfajok egyedeinek megjelenésével a mocsári teknősök egy új, eddig nem ismert vetélytárssal és ezzel egy új kihívással találták szembe magukat. A náluk falánkabb, agresszívebb, sokkal gyorsabb ütemben növekedő betolakodók többek között elfoglalják előlük a napozóhelyeket, és olyan egzotikus betegségeket is terjeszthetnek, mellyel a magyarországi teknősfaj immunrendszere nem tud megbirkózni.
A mocsári teknős Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja
Országszerte tavak és folyók mentén, mocsaras területeken, csatornapartokon megtalálható. Azonban napjainkban egyre többször és egyre több természetes vízben bukkannak fel a mocsári teknősök mellett a nem őshonos teknősfajok, melyek a tartásukat megunó gazdájuk felelőtlen döntése révén az otthoni terráriumot egy tóra, vagy egy folyó csendes holtágára cserélték.
Alkalmazkodó képességük példátlan: könnyen feltalálják magukat az új környezetben és megfelelő körülmények között még szaporodni is képesek.
A természetes vizekből élvefogó napozócsapdával vagy varsacsapdával kiemelt teknősök testsúlyuk és páncéljuk méreteinek felvételezését, valamint egy gyors fotózást követően a Fővárosi Állat- és Növénykertbe kerülnek, ahol az állatorvosi vizsgálat és a kötelező karanténidőszak letelte után a Nagy tóban vagy az állatkert egy-egy számukra kialakított bemutatóhelyén találnak végleges és biztonságos otthonra.
