Ismét szabadon bővítheti nukleáris arzenálját az Egyesült Államok és Oroszország
A két ország jelenleg a képességeik modernizálására fókuszál, miközben Kína rohamosan bővíti a készleteit.
Az Új START szerződést 2010-ben írták alá. A nukleáris erő csökkentésére és ellenőrzésére vonatkozó megállapodás eredetileg 2021-ben járt volna le, de 5 évvel meghosszabbították. A további hosszabbításról azonban már nem sikerült megegyezni, sőt, az elmúlt években némiképp kiüresedett az egyezmény: az előírt helyszíni ellenőrzések a koronavírus-járvány idején megszűntek, és azóta sem indultak újra.
2023-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök felfüggesztette Moszkva részvételét a szerződésben, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lép ki teljesen a paktumból, és ígéretet tett arra, hogy tiszteletben tartja a nukleáris fegyverekre vonatkozó felső határokat. Putyin 2025 szeptemberében ismét kijelentette, hogy kész még egy évig tartani magát a nukleáris fegyverzetkorlátozásokhoz, és sürgette Washingtont, hogy kövesse ezt a példát.
Oroszország és az Egyesült Államok birtokolja a világ atomfegyvereinek 90 százalékát, tízből kilenc robbanófej ennek a két országnak a birtokában van. Az Új START-egyezmény felbomlásával nemcsak a modernizáció, hanem az arzenál bővítése is lehetségessé vált. Kína sem a hidegháború idején, sem azt követően nem volt részese egyetlen nukleáris fegyverzet-ellenőrzési megállapodásnak sem, de az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére növelte nukleáris arzenálját.
