Télbúcsúztatás, vidám mulatságok, jelmezes bálok - Farsangolunk!

De mit is jelent valójában a farsang, és milyen hagyományok, szokások kapcsolódnak ehhez az időszakhoz? 

A tél és a tavasz határán állva a vajdasági farsangi szokások elsősorban a hideg idő elűzéséről és a közösségi mulatságokról szólnak. A jelmezes felvonulások, a zajkeltés és a farsangi bálok kiemelten a farsang utolsó napjaira – farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre koncentrálódtak. Napjainkban a vidámság és a jelmezbeöltözés elsősorban az óvodákban és az iskolákban jelenik meg. Ilyenkor ugyanis mindenki lehet valaki más egy kis időre, akár hercegnő, kisállat, vagy épp egy mesehős.

Sok családban a farsang közös élmény, a szülők vagy a nagyszülők és a gyerekek együtt ötletelnek, és közösen készítenek és keltenek életre kreatív jelmezeket.

A jelmezbe bújás ilyenkor azonban jóval több egyszerű játéknál. Teret ad az önkifejezésnek, bátorságot és kreativitást ébreszt, miközben a gyerekek szinte észrevétlenül kapcsolódnak a hagyományokhoz.

Vajdaságban a hagyományok régebben falvanként eltértek, de közös volt bennük a közösség ereje és az a hit, hogy a nevetésnek és a játéknak helye van a mindennapokban. Főként a komor időszak végén, ugyanis a farsang egyik központi eleme a téltemetés, amikor maskarákat öltöttek és zajos felvonulással, kolompokkal, kereplőkkel és csörömpöléssel igyekeztek jelképesen elűzni a hideget, és hívni a tavaszt.

Ehhez az időszakhoz a népi játékok, valamint a különféle kézműves és táncos foglalkozások is kapcsolódtak. A gyerekek körében a karneváli hangulat és a jelmezversenyek, míg a felnőtteknél a bálak a népszerű események. Ezek az alkalmak a közösségi élményt is erősítik – mondta Berényi Sarolta, a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ programszervezője, hozzátéve, hogy az intézmény évről évre visszatérő, hagyományos farsangi rendezvénnyel várja a közönséget.

A farsangi szokások csúcspontja azonban a kiszebáb égetés. A szalmabáb elégetése húshagyókedden a tél végét, valamint a betegségek és a rossz dolgok távozását jelképezte.

Az időszakhoz gasztronómiai hagyományok is kötődnek. Az ünnepi asztalok elmaradhatatlan finomsága ilyenkor a fánk, amely a bőséget és az időszak lezárását is jelképezi. A vajdasági farsangi szokások között azonban megbújik egy régi szokás is.

Egyházaskéren például tuskót húztak, kifigurázták a vénlányokat és korommal kenték össze magukat - emelte ki Szubjektív című műsorunkban Fehér Viktor, néprajzkutató, a szabadkai MTTK tanára.

A farsangi időszak pedig ma is gazdag programkínálattal van jelen Vajdaságban. Bár az ünnep formája az évek során átalakult, alapvető üzenete változatlan maradt. A farsangi események ma is alkalmat adnak arra, hogy különböző korosztályok találkozzanak, és együtt szórakozva űzzék el a telet.