Siniša Karan lett az új boszniai szerb elnök
A november 23-i választáson tapasztalt szabálytalanságok miatt a szavazóhelyek 6 százalékában, összesen 136 helyen rendelték el a voksolás megismétlését. Mintegy 84 500 választópolgárnak volt joga ismét leadni voksát.
A választási bizottság vasárnap késő este közzétett adatai szerint a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártjának (SNSD) jelöltje, Siniša Karan a megismételt voksolást követően összesen 224 384 szavazattal rendelkezik, míg kihívója, az ellenzék által támogatott Branko Blanuša 213 513 voksot szerzett. Utóbbi már vasárnap kora este elismerte vereségét.
„Ez az az éjszaka, amikor újrakezdjük, de még nagyobb erővel azt, amit már 23 éve csinálunk. Mindazt, amit eddig tettünk, és amit ezután is tenni fogunk, a polgáraink érdekében, a köztársaságunk fejlődése érdekében, minden egyes állampolgárunk érdekében. Azokéban is, akik ránk szavaztak, és azokéban is, akik nem, sőt azokéban is, akik egyáltalán nem szavaztak. Ma estétől mindenki a mi polgárunk, külön köszönet azoknak, akik megadták nekünk ezt a lehetőséget.”
- fogalmazott Siniša Karan, amikor bejelentette választási győzelmét.
A boszniai Szerb Köztársaságban november 23-án tartottak rendkívüli elnökválasztást, amelyet Siniša Karan nyert meg a voksok 50,4 százalékának megszerzésével. A második helyen Branko Blanuša, a Szerb Demokrata Párt (SDS) jelöltje végzett 48,2 százalékkal. A különbség kevesebb, mint tízezer szavazat volt.
A választási bizottság azért rendelte el a szavazás megismétlését 60 szavazóhelyen, mert a voksok újraszámolását követően eltéréseket talált a számok között Siniša Karan javára. Emellett az is felvetődött, hogy nem a megfelelő módon azonosították a szavazópolgárokat és aláírásokat hamisítottak.
A boszniai Szerb Köztársaságban azért rendeztek rendkívüli elnökválasztást, mert Milorad Dodik elnököt a boszniai szövetségi választási bizottság megfosztotta hivatalától. Ennek oka az volt, hogy a másodfokon eljáró fellebbviteli bíróság tavaly augusztus 1-jén egy évi - pénzzel megváltható - letöltendő börtönre ítélte, és hat évre eltiltotta a hivatalviseléstől a politikust, mert nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.
A választások után Dodik is felszólalt. Mint mondta, a párt olyan politikát folytat, ami az emberek érdekeit képviseli.
„Legyőztük Schmidtet, legyőztük a nemzetközi tényezőt, amely itt rendet akart erőltetni. Legyőztük a szarajevói čaršiját, a boszniai, bosnyák, muszlim politikai elitet, amely mindent megtett azért, hogy nyomást gyakoroljon a Központi Választási Bizottságra. Arra a politikai testületre, amelyet független bizottságként akartak feltüntetni. Megtették, amit tudtak, és azt hitték, hogy ezekkel a választásokkal egy újabb destabilizációs szintre taszítanak bennünket. Természetesen ez nem az ő elképzeléseik szerint alakult. Ez a mi esténk, az ünneplés estéje.”
Hiába nyerte meg a választást, Siniša Karan csupán októberig tölti be ezt a tisztséget, akkor ugyanis parlamenti választást és elnökválasztást is tartanak a balkáni országban.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két, nagy önállósággal rendelkező részből áll, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. Az egyezmény értelmében a három államalkotó nép - a bosnyák, a szerb és a horvát - egyetértésére van szükség minden döntésben, így a törvények elfogadásában is.
