Csóka kulturális élete két központ köré szerveződik

A Csókai Művelődési és Oktatási Központ 1995 óta szolgálja a közösséget, fő profilja a művelődési programok szervezése. Az intézmény keretében működik a Városi Könyvtár is, ahol több mint 28 ezer könyv, köztük 8 ezer magyar nyelvű kötet várja az olvasókat. A könyvtárban rendszeresen szerveznek gyermekfoglalkozásokat, könyvbemutatókat és irodalmi esteket is.

 

A központ egész évben színes programokkal ápolja Csóka kulturális életét. Koncertek, szavalóversenyek, színházi előadások, irodalmi estek, tematikus rendezvények és gyermekprogramok várják a látogatókat. Az intézmény nem csak saját rendezvényeit szervezi, hanem otthon nyújt a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület műsorainak is.

Kobrehel Éva, igazgató, Csóka Művelődési és Oktatási Központ: „Változó a jelenléte az embereknek a meghirdetett eseményeken. Van, amikor teltházzal ünnepelhetünk, olyankor tele van a szívünk, tehát a 320 férőhely nem bizonyul elegendőnek, ez legfőképpen az év végén a karácsonyi műsorra jellemző, ami nagy büszkeséggel tölt el bennünket. De van olyan is, amikor nem a színháztermet kell megtöltenünk, hanem csak az előcsarnokot, ahol 40-50 fő nyugodtan el tud férni és élvezheti az előadást. Ugyanakkor a könyvtárunkban könyv bemutatókat, verses esteket tartunk oda is.”

A Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület már több mint 55 éve a hagyományápolás központja. Itt a gyerekek és felnőttek együtt őrzik a néptánc, a népzene, a népdal és a kézműves hagyományokat.

Tóth Katalin számára az egyesület maga a második otthon. Az éneklésbe szinte beleszületett. A zene és a népdal mindennapjainak természetes része volt. Édesanyja, Tóth Rozália pedig szeretettel tanította és kísérte az útját, akivel a mai napig együtt énekelnek a Csalogány Asszonykórusban.
 

Tóth Katalin, alapítótag, Csalogány Asszonykórus: „Mórásnak lenni – úgy érzem – , hogy az otthon érzését adja. Ez az a hely, ahol várnak. Ahol mindegy, mikor jövünk, itt mindig várnak, itt mindig boldogok, ha itt vagyunk, illetve mi is boldogok vagyunk, ha hazajöhetünk. Egy család. 30 éve vagyok csak az asszonykórustagja, és már előbbről az egyesület tagja. Valóban ez lehet, hogy közhely, de valóban mi itt úgy élünk, mint egy család, számíthatunk egymásra. Móra az a hely, ami nekünk a szülőt adja. Mi vagyunk itt ugye a tagok, a családtagok, a gyerekek, és mindazt a támaszt, ami nekünk a munkánkba szükséges, azt az egyesület, néha erőn fölül is, de próbálja biztosítani.”
 

A Százszorszép kézimunkacsoport 1998 óta őrzi és gazdagítja a kézműves hagyományokat Csókán. A tagok hétről hétre összegyűlnek, hogy fejlesszék hímzőtudásukat: a népi, úri és keresztszemes mintáktól a fehér és kalocsai hímzésig. A közös alkotás örömét és tudásukat nemcsak egymás között gyarapítják, hanem a gyermekeknek is továbbadják.

Fehér Piroska, vezető, Százszorszép kézimunkacsoport, Csóka: „Kézimunka táborokban, itt is népi hímzést csinálunk, úri hímzést, tűfokos, keresztszemes hímzést, fehér hímzést.”

 

A Móra nem csupán programokat kínál, hanem megmozdítja, bevonja és újra közösséggé formálja az embereket, tartalommal és élménnyel töltve meg a mindennapokat. Az 55 éves egyesület célja, hogy az óvodástól a nyugdíjas korosztályig mindenki megtalálja benne a helyét és otthonra leljen a közösségben.

Kiss Tóth Erika, elnök, Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület, Csóka: „Nekem minden egyes nap kihívás, ami a Mórát életi, mert ez az egyesület 55 éves. Ez az idő alatt akkorát alkotott az egyesület, és annyi generációt kikísért és visszavárt, hogy én úgy érzem, hogy ennél kevesebbet nem szabad adni a közösségnek, csak többet. És ezért mondom, hogy minden egyes nap kihívása számomra.”

 

Az egyesület jelenleg nyolc aktív csoporttal működik, a néptánctól és népzenétől a kézimunkán és helytörténeten át, hidat képezve generációk között.

Az egyesület számtalan díjat és elismerést tudhat a magáénak és minden eredményére büszke, hiszen minden díj közös munka gyümölcse. Különös jelentőséggel bír a Kallós Zoltán Alapítvány elismerése. Erika elmondása alapján, ez a díj nem egy ember munkáját dicséri, hanem egy egész közösség összefogását, amely a hit és a kitartás eredménye, és ami azt üzeni, érdemes dolgozni azért, hogy itthon valóban otthon lehessünk: szabadon, magyarként és emelt fővel.