Újjászületett Szabadka kulturális központja

A Szabadkai Népszínház a város egyik legrégibb épülete. 1854-óta áll Szabadka szívében, akkor építették fel ugyanis a város első kőszínházát, amely 1400 néző befogadására volt alkalmas.

Nikola Selaković, kulturális miniszter, Szerbia: „Szeretnék külön köszönetet mondani mindazoknak, akik komoly hozzájárulást tettek ahhoz, hogy megérjük ezt a mai napot és megnyithassuk a színházat. Külön szeretnék köszönetet mondani egy olyan úrnak, aki már nincs közöttünk, de meg vagyok győződve arról, hogy egy jobb helyen van, Pásztor Istvánnak. Emlékszem, amikor eljött a miniszterelnökhöz, Aleksandar Vučićhoz, és ezt a projektet nemzeti jelentőségű projektként határozta meg. Szeretnék köszönetet mondani a köztársasági elnöknek, Aleksandar Vučićnak, valamint a tartományi kormány elnökének is, aki korábban a kulturális tárcát vezette abban az időszakban, amikor ez a projekt megvalósult.“

Az épület 1854-óta számos változáson ment keresztül. 1915-ben tűz következtében leégett, majd 1927-re felújították. A színházban 2007-ig kisebb megszakításokkal folyamatosan tartottak előadásokat, utána pedig megkezdődött az elöregedett épület felújítása.

Maja Gojković, elnök, Tartományi Kormány: „Több tízmillió eurót fektettünk ebbe a szépségbe, amit most átadhattunk, de ezzel a kiváltsággal nagy felelősség is jár. A színház menedzsmentje, az igazgató, Nikolić úr, és teljes csapata azért dolgozik, hogy ez a színház, ez az épület teljesen életre keljen.“

Az átadón Nikola Selaković és Maja Gojković mellett ott volt többek között dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Juhász Bálint, a Tartományi Képviselőház elnöke, Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere, Gyivánovity Dániel, a szabadkai VKT elnöke, Miloš Nikolić, a színház igazgatója és Stevan Bakić, Szabadka polgármestere is.

„A Szabadkai Népszínház teljes alapterülete 14 962 négyzetméter. Az a másik, önálló funkcionális egység pedig 1 214,20 négyzetmétert tesz ki.“ - emelte ki a polgármester.

Az előadásokat egyelőre a kísérleti színpadon játsszák majd. A nagyterem 300 férőhelyes. A legmodernebb színháztechnológia kap helyet benne. A díszlet emelhető, a színpad süllyed. A kamaraterem 80 férőhellyel rendelkezik.

„Ha kombináljuk azt az elképzelést, a kultúra és a turizmus vonatkozásában, ezt a projektet, akkor még világosabb a jelentősége. Egy hatalmas épület itt Szabadka szívében, ami 19 éven keresztül építkezés volt, most pedig az alkotás, az események, a társadalmi élet központja lesz.“ - hangsúlyozta  Juhász Bálint, a Tartományi Képviselőház elnöke.

A Belgrád és Szabadka közötti gyorsvasúti kapcsolatnak köszönhetően a fővárosból mindössze egy óra tizenkilenc perc alatt elérhető az észak-bácskai város. Ez lehetővé teszi, hogy a közönség más városokból is könnyen ellátogasson a Szabadkai Népszínházba, de a Budapest–Belgrád vasútvonal teljes kiépülésével a magyar fővárosból is gyorsan megközelíthetővé válik majd Szabadka.

Dr. Pásztor Bálint, elnök, VMSZ: „Azt követően, hogy néhány héten belül elindul Budapestig is, Budapestről is Szabadkára, azt gondolom, hogy teljesen meg fog változni a városnak a képe, a városnak a lehetőségei, amely lehetőségekhez nagy mértékben járul hozzá az új népszínház épület. Gyakorlatilag fél Európa el jöhet ide vendégszerepelni.“

A megújult intézmény nemcsak Szabadka, hanem egész Szerbia kulturális életében is fontos szerepet kaphat. A tervek szerint a jövőben nemcsak hazai, hanem külföldi művészek számára is nyitott lesz a színház.