Finnugor világtalálkozó négy év múlva Lahtiban

nemzeteknek kötelességük a kisebbeket segíteni – hangzott el a Finnugor Népek VI. Világkongresszusán a magyarországi Siófokon. A tanácskozás zárónapján bejelentették azt is, hogy a következő világkongresszust Finnországban, Lahti városában tartják meg, 4 év múlva. Tatyana Efremova 8 éve él Magyarországon. Budapesten járt egyetemre. Oroszországból származik, a mari népcsoportból. Azt mondja: „a közös finnugor nyelvcsalád miatt könnyebb volt megtanulni magyarul. Ha az ember megtanulja ezeket a nyelvtani szabályokat, akkor meg tudja mondani, tényleg rokonnyelvek ezek.”



A marik, vagy más néven a cseremiszek, a Volga folyó mentén élnek. Ma még mintegy félmillióan. Tatyana a Világkongresszuson egy mari sámánt kísér. „A marik hisznek a természet erejében. Úgy gondoljuk, hogy ha együtt élünk a természettel, elkerülhetőek az elemi csapások. A vallás is összeköti a közösséget - mondta Alekszandar Ivanovics. A magyarok legközelebbi nyelvrokonai a vogulok és az osztyákok. Az észt származású, de magyarul is jól beszélő Bereczki Urmas hasonlóságokat is felfedezett. „Egyetemista koromban tanultam vogulul. Jártam is a földjükön. Emlékszem, hogy a ló az lú.” A Világkongresszus hivatalos nyelve is az orosz és az angol volt. Csak kevés magyar szót lehetett hallani. A tanácskozáson többnyire a drámaian fogyó népcsoportok megmentésével foglalkoztak. „Több kisebb finnugor népnek nincs egységes kialakult köznyelve, irodalmi nyelve. Ez szintén nehézséget okoz a nyelvhasználatban” - tudtuk meg Molnár Csikós Lászlótól, aki egyetemi tanár Szerbiában. A tanácskozás zárónapján a finn parlament elnöke azt mondta: fontos a hagyományőrzés és a fiatalokat is ösztönözni kell a kultúrájuk ápolására. Véget ért a Finnugor népek VI. Világkongresszusa Siófokon. A résztvevőknek már csak annyi maradt hátra, hogy ki repülővel, ki vonaton, ki autóval hazamenjen. A következő világkongresszust 4 év múlva Finnországban, Lahti városában rendezik meg. Hogyan megőrizni az identitást a globalizálódó világban?  2012.09.06. 19:25 Szekcióülésekkel folytatódott a Finnugor Népek VI. Világkongresszusa a magyarországi Siófokon. A négy országból érkező résztvevők arra keresik a választ miként tarthatják meg nemzeti öntudatukat a globalizálódó világban. A 24 nyelven beszélő, főként Oroszországból érkező emberek az oktatás, az etnopolitika, a jog, a gazdaság és a nyelvhasználat tekintetében folytatnak eszmecserét. Pusztay János nyelvész úgy látja a kisebb lélekszámú, néhány száz fős közösségek menthetetlenek.



„Az én néhány éves szakmai pályafutásom alatt már 3-4 nyelvet eltemettem, ha még a teremtőtől kapok néhány évtizedet, akkor még ötöt biztos el fogok temetni, pedig az belátható időn belül van. A század végére jó esetben megmarad 5-6 nyelvünk, persze a finnen, az észten és a magyaron kívül” - véli Pusztay János. „Én erza vagyok” – mondja Aleksandar Bulkin. Büszke származására. Ez, a Moszkva mellett élő közösség még 70 ezer főt számlál. Rácáfolna a negatív előrejelzésekre. „Attól függetlenül, hogy a mi nemzetünk nem nagy, attól függetlenül, hogy a mi nyelvünket kevesen beszélik, mi ragaszkodunk az identitásunkhoz.” Magyarország volt moszkvai nagykövete a Pannon RTV-nek azt mondta: párhuzam vonható a határon túli magyarok és a nem államalapító finnugor népek között. Ugyanazokkal az eszközökkel lehet segíteni megmaradásukat. „Egyrészt az államiság kialakítása, az autonómia, de főleg a nyelv hagyományainak, a finnugorságnak az elemi fenntartása a lényeg, vagyis az, hogy a finnugor gyerek az óvodától az egyetemig a saját nyelvét tudja használni”- mondta Nanovszky György.   Megnyitották a VI. Finnugor Népek Világkongresszusát 2012.09.05. 19:25 A siófoki találkozóra 4 országból érkeztek a finnugor nyelvcsaládba tartozó nemzetek. A többnapos tanácskozáson az oktatás, az etnopolitika, a jog és a nyelv témaköreit érintik. Idén először gazdasági szekció is lesz. Habár közös a nyelvcsalád, a fordítás jól jött. A világkongresszusra 24 finnugor nép és népcsoport tagjai érkeztek. Áder János magyar köztársasági elnök a megnyitón úgy fogalmazott: „a rokonságot ápolni kell, mert felelősséggel tartozunk egymásért.”



Toomas Hendrik Ilves észt elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a globalizáció a kisebb nyelvek ellensége. „A finnugor nyelveknek nincs jelentős gazdasági befolyásuk. A legegyszerűbb az lenne, ha mindenki angolul, kínaiul vagy oroszul beszélne. Ez az út azonban a pusztuláshoz vezet.” Sauli Niinistö finn államfő szerint minden nyelv ugyanannyit ér: „legyen egy nyelv nagy vagy kicsi, egyforma, méltó helyet kell, hogy kapjon. Nem szabad hagyni, hogy a történelem süllyesztőjébe kerüljenek.” Egyesek vitatják, hogy a magyarok valóban a finnugor nyelvcsaládba tartoznak-e. A világkongresszust megelőzően bizonyos csoportok tüntetéseket jelentettek be. A megnyitón nem volt rendbontás.