Vizsgálni kezdik a Beneš-dekrétumot?
2012.09.30
15:36
„Szakbizottságot állíthat fel az Európai Parlament a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban” - jelentette ki Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő egy budapesti tanácskozáson. Brüsszel a szlovák kormánytól írásban kért szakvéleményt a Beneš-dekrétumok magyarokra és németekre vonatkozó részérő
Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendeletet jelentik. Ezek közül 13 jogszabály a csehszlovákiai németeket és magyarokat kollektív bűnösnek nyilvánította. A 33. elnöki dekrétum járt a szlovákiai magyarság számára a legsúlyosabb következményekkel. A rendelet automatikusan megfosztotta őket állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járadékok megvonását, illetve az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, azokra cseheket és szlovákokat telepítettek.A dekrétumokat a mai napig nem helyezték hatályon kívül Csehországban és Szlovákiában. Mindkét állam tagja az Európai Uniónak annak ellenére, hogy a dekrétumok összeegyeztethetetlenek az EU Alapjogi Chartájával. Szlovákiában 2007-ben meg is erősítették a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét.Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke szerint Európa szégyenfoltja, hogy nem törölték még el a Beneš-dekrétumok szlovákiai magyarokat és németeket kollektív bűnösséggel sújtó részét. Rámutatott: „az EU-ban a szavak szintjén ugyan kimondják, hogy egy egész népet nem lehet kollektíven bűnösnek tekinteni, Szlovákiában ennek ellenére érvényben vannak az erről szóló jogszabályok.”Bugár Béla, a felvidéki Most-Híd párt elnöke szerint a jelenlegi szlovák kormány készséget mutat a kérdés megtárgyalására.
Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendeletet jelentik. Ezek közül 13 jogszabály a csehszlovákiai németeket és magyarokat kollektív bűnösnek nyilvánította. A 33. elnöki dekrétum járt a szlovákiai magyarság számára a legsúlyosabb következményekkel. A rendelet automatikusan megfosztotta őket állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járadékok megvonását, illetve az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, azokra cseheket és szlovákokat telepítettek.A dekrétumokat a mai napig nem helyezték hatályon kívül Csehországban és Szlovákiában. Mindkét állam tagja az Európai Uniónak annak ellenére, hogy a dekrétumok összeegyeztethetetlenek az EU Alapjogi Chartájával. Szlovákiában 2007-ben meg is erősítették a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét.Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke szerint Európa szégyenfoltja, hogy nem törölték még el a Beneš-dekrétumok szlovákiai magyarokat és németeket kollektív bűnösséggel sújtó részét. Rámutatott: „az EU-ban a szavak szintjén ugyan kimondják, hogy egy egész népet nem lehet kollektíven bűnösnek tekinteni, Szlovákiában ennek ellenére érvényben vannak az erről szóló jogszabályok.”Bugár Béla, a felvidéki Most-Híd párt elnöke szerint a jelenlegi szlovák kormány készséget mutat a kérdés megtárgyalására.
