Megkezdődött a kalászosok vetése
300 ezer hektárnál nem lesz nagyobb a búza vetésterülete Vajdaságban a becslések szerint. A befektetés mértéke és az alacsony felvásárlási ár kiszorítja a növényt a vetésszerkezetből, viszont az állattenyésztő gazdaságokban a takarmány, a szalma miatt nélkülözhetetlen a termesztése.Benák Tibor völgyesi termelő időben veti a kenyérgabonát: „Az időjárás beleszólhat, és valamelyik évben ez miatt késtünk, nem kezdtük.”
Rózsa Károly gazdaságában már üzembe helyezték a vetőgépet. Árpa kerül a gondosan megmunkált talajba. Az oromparti gazda nagyobb hasznot remél az árpától, mint a búzától: „Elég sok gond van ezekkel az újfajta bőtermő búzákkal, jobban betegszenek, több odafigyelést igényelnek. Az árpa talán egy kicsit igénytelenebb, és bízok benne, hogy ez is hoz annyit, mint a búza.
A szakemberek minden vetésidő elején elmondják: a kellő időben földbe került mag tud csak igazán eredményt hozni. Srbislav Denčić, búzanemesítő, Mezőgazdasági Kutatóintézet, Újvidék: „A kései vetést semmi sem ellensúlyozhatja, sem a műtrágyák, sem a vetőmagok, ha decemberben kerül földbe a mag, esély sincs a magas hozamra, tekintet nélkül arra, hogy mit adagolnak még hozzá. A vetésidőt be kell tartani, ez ingyenes, egy olyan agrotechnikai művelet, ami nem igényel semmiféle befektetést.”
A búza vetése előtt érdemes talajelemzést végezni. Ezzel meghatározható, hogy melyik elemből mennyi található a termőföldben. Az eredmények alapján végzett műtrágyázással pedig lényegesen csökkenthetők a további kiadások.
