Alacsonyabb a bérünk, kevesebb húst eszünk a nyugatiaknál
A legtöbb húst a spanyolok eszik, több mint 94 kilót évente, őket az izlandiak és az osztrákok követik szintén 90 kiló fölötti mennyiséggel. A legalacsonyabb húsfogyasztók között van Bosznia-Hercegovina 32 kilóval, Azerbajdzsán 31-gyel, és Grúzia, ahol az emberek évente nem egész 28 kilogramm húst esznek meg. A magyarországi fogyasztás átlagosnak mondható, 65 kiló évente személyenként. Szerbia kicsivel az átlag alatt teljesített 53 kilogrammal.
A kelet és nyugat közötti különbséget a cikk írói elsősorban az alacsonyabb bérekkel magyarázzák. A gazdag nyugati országok magas húsfogyasztása azonban nem feltétlenül előnyös. A Greenpeace szerint az európai termőföldek több mint 70 százalékát nem termelésre, hanem állattartásra használják, ez a modell pedig fenntarthatatlan és nagyon károsa környezetre nézve. Az állattartás jelentős károsanyag-kibocsátó ágazat, rengeteg vizet és termőföldet igényel.
Az egészséget is károsíthatja a sok hús a szakértők szerint, az elfogyasztott mennyiség jelentős része ugyanis rossz minőségű húskészítmény.
Az utóbbi időben egyre népszerűbbé váló húsmentes életmód jelentősen még nem befolyásolta a számokat: globális szinten nézve 1961 óta átlagosan 20 kilóval nőtt az egy főre eső húsfogyasztás. Egyedül Franciaországban változott meg a tendencia, ott 2008 óta egyre kevesebb húst esznek az emberek.
A világ átlaga egyébként 43 kilogramm, vagyis az európai emberek lényegesen több húst esznek, mint mások.
