A színházi világnap üzenete
A művész üzenetében azt írja, hogy a színház hivatása átélni az adott, a múló pillanat puszta igazságát. Színházi szülőhazám, az enyém és a színészeimé azokból a pillanatokból szövődik, melyekben nem bújunk maszkok mögé, nincs többé mellébeszélés és félelem, hanem mi magunk vagyunk, és a sötétben megfogjuk egymás kezét - fogalmaz.
Mint írja, a színházi hagyomány nem hierarchikus. Senki sem gondolja, hogy a színháznak lenne egyetlen központja. A színház láthatatlanul terjed, nem ismeri a földrajzot, de beleavatkozik mindazok életébe, akik művelik. A színházművészet egyesít.
Amikor megértettem, hogy a színház önmagában is olyan, mint egy ország, a világot behálózó hatalmas terület, felszabadító döntést hoztam: ne menj el onnan, ahol vagy, ne rohanj máshová. Ahol te vagy, ott a közönség. Ott vannak a társaid, akikre szükséged van - olvasható az üzenetben.
Carlos Celdrán 1963-ban született Havannában, 1986-ban szerzett diplomát a havannai Művészeti Egyetemen, és még ebben az évben rendezőként kezdett dolgozni. 1996-ban megalapította saját társulatát, az Argos Teatrót. Nem csak Kubában, hanem Európában is sikereket arattak. Carlos Celdrán Kubában és Dél-Amerika számos színházi egyetemén tanít.
A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet - és tágabb értelemben a kultúra - fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.
