Hatályba lépett a sokat vitatott ukrán nyelvtörvény

Hatályba lépett ma a kisebbségek által bírált ukrán nyelvtörvény, amely előírja, hogy miden állampolgár köteles beszélni az ukránt mint állama hivatalos nyelvét. A jogszabály ellen hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezen felül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.

Az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvény értelmében a jogszabály rendelkezéseinek zöme a kihirdetésétől számított két hónap elteltével, azaz július 16-tól lépett hatályba, viszont az a norma, amely nyelvvizsgához köti az ukrán állampolgárság megszerzését, csak két év múlva. A nyomtatott sajtótermékeknek az idegen nyelvű mellett ukrán változatban való megjelentetésére 2 és fél év, helyi, azaz nem országos terjesztésű kiadványok esetében pedig öt év türelmi idő van a törvényben. Az internetes kiadványok ukrán nyelvű változattal csak 2022. július 16-tól lesznek kötelesek megjelenni.

Az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt, április 25-én fogadta el a parlament. Petro Porosenko leköszönő államfő pedig május 15-én alá is írta a jogszabályt. Zelenszkij május 20-án tette le a hivatali esküt.

Zelenszkij még áprilisban, a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait.