Almárium értékein csőszködők Kárpát-medencei hagyományőrzők dunántúli találkozója

„Harmadik alkalommal szerveztük meg a már hagyománnyá váló Almárium tábort a dunántúli hagyományőrzés ’fellegvárában’, Kiscsőszön. Az Almárium tábor egy meghívásos rendezvény, s ezúttal nyolcvan – a néphagyomány különböző ágaival foglalkozó – szakembert láthattunk vendégül. Az országból és a határon túlról, Erdélyből, Vajdaságból, Felvidékről és Kárpátaljáról érkezettek mintegy fele a kézművesség területén tevékenykedett, de voltak néptánccal, népzenével, népi játékokkal és népmesével foglalkozó szakemberek is.  

A találkozó koncepciója nagyjából követte a korábbiakat, de azért voltak eltérések is. Az elmúlt évben a néphagyomány tanításának kérdéskörét, a tudásátadást jártuk körül, s a fókuszban a tananyagtartalom választása volt. Az idei gondolatmenet a tavalyi szerves folytatása volt: a ’hogyanra’ helyeztük a hangsúlyt, a módszertan állt a középpontban. Kitűzött célunknak tekintettük, hogy a jelenlévő szakembereket, – akik gyakran a saját maguk által kifejlesztett módszerrel oktatnak – megerősítsük módszertani tudatosságukban.

A tábor fórumszerűen működött, s a párbeszédre helyeztük a hangsúlyt. A délelőtti műhelyfoglalkozásokat a táborozók tartották, s a bevett gyakorlatukat, tudásukat és tapasztalatukat osztották meg a résztvevőkkel és egymással. A délutáni időszakban a Hagyományok Háza munkatársai, illetve felkért előadók tartottak interaktív előadásokat, s a tapasztalatok cseréjére ezúttal is lehetőség adódott. Nem kívántuk magunkat a középpontba állítani: a tudás forgatását nyomatékosítottuk. 

Kiscsősz ideális helyszínnek bizonyult az együttlétre. Az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület székhelye nagy létszámú táborozónak is helyet tud biztosítani, s az Egyesület által képviselt szellemiség inspirálólag hat a jelenlévőkre, s jó keretet ad a közös munkára.
A táborzárást a kiértékelés követi most, amihez a résztvevők véleményét is kikérjük; ennek jegyében már a következő tábor koncepcióját is felvázolhatjuk.”