Rengeteg víz kell a katari stadionok gyepének fenntartásához
A rekordösszegből rendezett világbajnokság a karbonlábnyom tekintetében is rekorder. Ebben a semmiből felhúzott stadionok játsszák a főszerepet, de talán nem túlzás megemlíteni a tökéletes gyepszőnyeg megteremtésére fordított elképesztő erőfeszítéseket sem. A vébén használt fűmagokat egy amerikai cég állította elő. Az évi 140 tonna alapanyagot repülőgépek szállították a Közel-Keletre. A katariak a stadionok hűtését már szeptemberben megkezdték. A fúvókákból 21–22 fokra hűtött levegő érkezik a pályára. Magyarországon átlagosan 500–750 milliméter csapadék hullik egy évben. Ehhez képest Katarban mindössze 70 mm.
A térség legtöbb államában jellemzően alig akad édesvíz, így az igények kielégítésére a tengervízből állítják elő az édesvizet. Több sótalanítási eljárás ismert, ám mindegyikre érvényes, hogy rengeteg energiát igényel. A Katarral szomszédos Szaúd-Arábiában, amely a világ legnagyobb sótalanítója, 30 üzemben napi 47,7 millió liter üzemanyagot égetnek el, hogy ivóvizet állítsanak elő. A sótalanítás a tengeri élővilág számára közvetlen veszélyt jelent. Az üzemek beömlőnyílásain nagy sebességgel áramlik a víz, magával ragadva az arra tévedő élőlényeket. A kisebb testű lények, akik nem a beömlő rácsán végzik, a folyamat során pusztulnak el. Az édesvíz mellett létrejövő salakanyag a magas koncentrációban jelen levő só mellett számos szennyező anyagot is tartalmaz. Ennek ellenére visszapumpálják a tengerbe, ezzel újabb halálos veszélyt szabadítva az ottani élővilágra. Katarban az egy főre jutó vízfogyasztás magasabb, mint számos európai országban. Többek közt a 1403 literes magyar értéket is meghaladja. Erre tett rá még egy lapáttal a világbajnokság. Katar a világbajnokság miatt 425 ezer négyzetméternyi, további 40 pályára elegendő fűtartalékkal rendelkezik. Összehasonlításképp a magyar Parlament alapterülete a 18 ezer négyzetmétert sem éri el. A Dohától északra fekvő fűfarmon nagyjából fél Margitsziget méretű területen nevelik a tartalékfüvet.
