Agrárminiszter: „Lesz elég búza, lesz elég élelmiszer Szerbiában”

Ősszel 600 ezer hektáron került búza a földbe. Ha a várt hozammal, vagyis hektáronként 5,5-től 6 tonnával számolunk, akkor országos szinten 3,3 és 3,5 millió tonna közötti búzaterméssel rendelkezünk majd, ami jelentősen több, mint az elmúlt évek átlaghozama. Szerbia szükségleteire elég a teljes hozam körülbelül 60 százaléka, vagyis búzából jut majd kivitelre is.

„A lakosságnak nem kell aggódnia, van elég élelmiszer-tartalékunk. Még ha a hozamok csökkennének is, mi exportőr ország vagyunk, olyan ország, amelynek többlete van élelmiszerből, és mindig lesz elegendő belőle a saját szükségleteinkre” - nyomatékosította Dragan Glamočić, mezőgazdasági miniszter.

A termelők azonban aggódnak, hogy a felvásárlási árak alacsonyan alakulnak, emiatt még a költségeiket sem fedezi a bevétel. A mezőgazdasági minisztérium időközben beavatkozott, hogy védje a termelők érdekeit. Az Árutartalékok Igazgatósága az idei termés egy részét 23 dinár intervenciós áron vásárolja fel, és azóta érkeztek olyan információk is, hogy a felvásárlók most már 22 dinárt is adnak a kenyérgabona kilogrammjáért.

A búza ára azonban nem csak ettől függ. Szakértők szerint erre leginkább a Föld északi féltekéjén megvalósított hozamok hatnak, mert világviszonylatban ott termelik a búza több mint 90 százalékát. Hogy ez miként alakul, még nem tudni, mert a végső hozamok csak szeptemberben lesznek ismertek.

A búza árára olyan globális tényezők is hatással vannak, mint a kínálat és a kereslet alakulása világviszonylatban, továbbá az időjárási feltételek. A FAO, vagyis az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet előrejelzése szerint bizonyos élelmiszerek ára jelentősen megnőhet, az ellátás pedig globális szinten akadozhat.

Dragan Glamočić szerb agrárminiszter szerint azonban ez a veszély bennünket nem fenyeget, mert Szerbia élelmiszer-termelés szempontjából a legerősebb a régióban.

„A biológia nem matematika. A biológiában kettő meg kettő nem mindig négy. A növényeknek van saját védelmi mechanizmusuk. Az emberek látják, hogy a növények reagálnak, a leveleik változnak. Ez az ő védelmi mechanizmusuk. Túl fogják élni. Természetesen jó lenne, ha esne a következő 10-15 napban. Egyes területeken kárt szenvednek majd, de nem mindenhol. Lesz, ahol majd esik, máshol vihar, zivatar lesz. Újra elmondom, Szerbia elegendő nagyságú területen rendelkezik terménnyel, mindig többlet van élelmiszerből. Azok a dolgok pedig olyanok, amelyekre nem tudunk hatni.”

Ha minden jól alakul, akkor körülbelül egymillió tonna búza jut kivitelre. Ám az export mindig kérdéses. Szerbia a legtöbb kenyérgabonát hagyományosan Olaszországba és Romániába szállítja ki, általában ezekbe az államokba jut a kivitelre fordítható búza mintegy 80 százaléka, ezek a piacok tehát stabilnak számítanak, bár a versenytársak ezekben is jelen vannak.

A legnagyobb konkurensek Oroszország és Ukrajna – előbbi a legnagyobb búzaexportőr, utóbbi pedig az ötödik a világon. Az azonban, hogy június elején az EU eltörölte a korábban Ukrajnának biztosított kiviteli kedvezményeket, reménnyel töltheti el Szerbiát, például az olasz piac szempontjából, mert országunk földrajzilag is közelebb van, mint a konkurensek.

Az olyan piacokon pedig, mint amilyen, Észak-Afrika vagy a Közel-Kelet, Szerbia szinte labdába sem rúghat, mert a komoly versenytársak előnyt élveznek.

Hogy mi lehet a megoldás? Az agrártárca ezt a gabona feldolgozásában látja, és közölte, Szerbia az utóbbi 11 hónapban 173 ezer tonna lisztet exportált, ami azt jelenti, hogy érdemes lenne nem nyersanyagot, hanem feldolgozott árut értékesíteni külföldön. Arra kellene törekedni, hogy a gabonát feldolgozzuk, és olyan terméket hozzunk létre, amely hozzáadott értéket tartalmaz, ami által a termelők nyeresége is nagyobb lehet, és maga az ágazat, a teljes agrárium is fejlődik.