Akár 30 százalékkal is drágulhat idén a vetés
Drágább lesz a vetés idén tavasszal. Szakemberek szerint legalább hat, de akár 30 százalékkal is többe kerül majd, és hol vannak még az olyan költségek, mint a föld bérleti díja, a biztosítás, az amortizáció vagy a bankhitel kamata. A belgrádi Mezőgazdasági Karon kiszámolták, mennyibe kerül a termelőnek a vetés hektáronként: a kukorica esetében 738 euró, a szójánál 665, a cukorrépánál pedig 1365 euró. A gazdák kiszámíthatóbb támogatási rendszert szeretnének, hogy tudják, mivel számolhatnak. Sokan hitelt kénytelenek felvenni, hogy elvégezhessék a vetést, mert nem rendelkeznek elég befektethető pénzzel. De miből fognak idén többet vetni? Az előrejelzések szerint kukoricából várhatóan kevesebb lesz, mivel nem túl jók a kilátások a tavalyi aszályos év után, amikor szinte a teljes termény tönkrement.
Zoran Rajić, agrárközgazdász, egyetemi tanár: „Idén várhatóan lesznek bizonyos változások. Előnyben részesítik a napraforgót és a cukorrépát. Meg kell említenem, hogy ez nem a legszerencsésebb megoldás, mert az aláírt megállapodásokkal bizonyos módon meghatároztuk a napraforgó minimális árát, illetve a garantált árát, és kivételezetté tettünk egy terményt, a cukorrépát a 35 ezer dinárral hektáronként.”
A gazdák azt szeretnék, ha más termény esetében is garantált lenne a felvásárlási ár, de ez nem lehetséges, hiszen normális esetben a piaci versenynek kell érvényesülnie. Vajdaságban nemrég megjelentek olyan felvásárlók, akik az új búzáért kilogrammonként 25 dinárt kínáltak. Sokak szerint ez szégyenteljes ajánlat.
Zoran Rajić, agrárközgazdász, egyetemi tanár: „Ha visszaemlékeznek, hogy a búzáért egy adott pillanatban 40 dinárt adtak, akkor egyértelmű, hogy a termelőink milyen nehéz pénzügyi helyzetben vannak most, tavalyhoz képest.”
És ha mindez még nem lenne elég, a termelők csak alacsony áron tudják értékesíteni a termést, ha nem ég ki vagy veri el a jég, a boltokban mégis drágán adják. Hogy lehetséges ez? A gazdák szerint nem ők járnak jól, hanem a kereskedők, akik a termékekre jókora haszonkulcsot számolnak. Itt van például a tej esete. A tejtermékeken a kereskedők sokkal többet keresnek, mint más árukon – állítja Goran Vasić, a Mačvai Tejtermelők Egyesületének képviselője: „Elemzéseinkből kitűnik, hogy a kereskedelmi láncok visszaélnek a helyzetükkel. A marzsáik 30 és 50 százalék közöttiek, míg például az Európai Unióban a tejtermékekre kivetett haszonkulcs 5-8 százalék.”
Válság van, ezért a szerb állam, hogy megőrizze az életszínvonalat, árstopot vezetett be több termékre. Az intézkedés némileg segít, hiszen a többi termék ára elszabadult.
Tomislav Momirović, kereskedelmi miniszter, Szerbia: „Tudatában vagyunk az inflációnak és az árnövekedésnek, de arra törekszünk, hogy elsősorban az alapvető élelmiszerekhez lehessen hozzájutni megfizethető áron. Amikor a feltételek adottak lesznek, minden árucikk ármeghatározása véget ér, mert a célunk a szabad piac. Nem célunk ellenőrizni az árakat. Ez már sehol sincs így Európában.”
Drága vagy sem, az élelmiszert meg kell vásárolni. Csak remélhetjük, hogy mindenből terem elég, és idén nem ég ki például a kukorica, ami tavaly szinte teljesen megsemmisült az extrém szárazság miatt. Kevesebb lesz mindenképpen a tengeri, mert a gazdáknak idén vonzóbb lehet a garantált árú napraforgó, vagy a kivételezett termék, a cukorrépa.
