Aranyat érne a májusi eső

Az elemzés szerint a múlt hét közepén sokfelé alakultak ki záporok, zivatarok, néhol felhőszakadás is előfordult, majd vasárnaptól visszatért a száraz idő sok napsütéssel. A Szeged-Jászberény-Biharkeresztes és az országhatárok által határolt területen sokfelé egyáltalán nem volt eső, de az északi országrészben és a Dunántúlon is vannak helyek, melyek kimaradtak a csapadékból, vagy csak néhány millimétert kaptak.

Ugyanakkor a délnyugati, a középső és az északi országrészben nagyobb területen hullott 20 millimétert meghaladó mennyiség, a felhőszakadások által érintett foltokban pedig 40-50 millimétert mértek. Az Alföld jelentős részén azonban tovább száradt a talaj, és a felső 20, néhol 30 centiméteres réteg kritikusan száraz állapotban van, egyre fokozódó aszály tapasztalható.

Az őszi vetések tavaszi fejlődése a kedvező hőmérséklet és talajnedvesség hatására jól halad, a repce virágzik, a búza a szárba indulás fejlődési fázisában jár, ezek a növények mélyebbre nyúló, kiterjedtebb gyökérzetüknek köszönhetően országszerte megfelelő mennyiségű nedvességet találnak a talajban.

A kukorica és napraforgó csírázásához, korai fejlődéséhez a hőmérsékleti viszonyok jók, a felszín közeli talajréteg nedvességtartalmában azonban igen jelentős területi különbségek vannak: az elmúlt két hétben csapadékban bővelkedő tájakon szépen kisorolt a vetés, de az Alföldön és a Kisalföldön nagy területen száraz a talaj, ezért rendkívül nehezen kel a vetés.

A legtöbb gyümölcsfa már elvirágzott, a birs és a dió északon még virágzik, erre a meleg időjárás kedvező.

A legfrissebb, április közepére vonatkozó, a felszín „zöldességét" mutató vegetációs index értéke országszerte jelentősen növekszik, legintenzívebb növekedés ebben az időszakban a középhegységekben figyelhető meg, ahol ebben a két hétben zöldültek ki teljesen a fák. A növényzet fejlettebb a sokéves átlagnál, a szokásosnál jóval előrébb jár a tavaszi zöldülés.

Részletes elemzés és térképek a HungaroMet Zrt. weboldalán találhatók.