Az éghajlatváltozás a szőlőre is hatással van - Mit tehetnek a gazdák?
Az előadók azokat a fajtákat, technológiákat és egyéb módszereket mutatták be, amelyek segíthetnek a gazdáknak a megváltozott körülmények között.
Az elmúlt időszakban egyre kiszámíthatatlanabbak a fagyok, a nyarak forrók, a csapadék pedig extrém megoszlású. Mindennek eredményeként a különböző szőlőfajták érési ideje összeér, vagyis a szüret ideje lerövidül, a magas hőmérséklet pedig nagyobb alkoholfokot eredményez. A szőlősgazdák több módon is válaszolhatnak a kihívásokra.
Dr. Németh Krisztina, tudományos főmunkatárs, Szőlészeti és Borászati Kutatóállomás, Kecskemét, Magyarország: „Ezekre a kihívásokra lehet egyrészt a technológia változtatásával válaszolni, lehet a fajtákkal válaszolni, tehát ha más fajtákat próbálunk telepíteni, illetve olyan különböző biostimulátorokkal és kondicionáló anyagokkal próbáljuk még kezelni a növényt, amellyel ezeket a hosszan tartó periódusokat, extrém időjárási környezetet el tudják viselni.”
A fajtaválasztásnál a szakemberek szerint érdemes a rezisztensek, és azok közül is az újabb nemesítések közül válogatni, mint a jázmin, az andor, a borsmenta vagy a solaris.
A szakmai tanácsadást az Arena Zabatkiensis Borlovagrend szervezte azzal a céllal, hogy a térség szőlészei is tájékozódjanak az új trendekről és lehetőségekről.
Dragutin Miljković, nagymester, Arena Zabatkiensis Borlovagrend: „Az ember nem tudja befolyásolni az éghajlat viselkedését. Nem befolyásolhatja az ehhez kötődő folyamatokat, de alkalmazkodhat. Tanácsadásunk lényege ez a tény, ezért megpróbáljuk kitalálni, hogy mely fajták azok, akár hagyományosak, akár nemesítettek, világfajták, őshonosak és nem őshonosak, amelyek a legjobban tolerálják az éghajlati viszonyokat.”
Az idei észak-bácskai szőlőterméssel többségében elégedettek a gazdák. Habár az időjárás összességében szárazabb volt, a júliusi és augusztus elejei eső aranyat ért, és ahol a szőlő elég nedvességhez jutott, ott minőségi termést tudtak betakarítani.
