Az elmúlt évtizedek leggyengébb mézhozamával szembesültek a vajdasági méhészek

A méhészetben a beteleltetés rendkívül fontos folyamat. A méhész nem mulaszthatja el ezt a munkát, és nem bízhatja csak a méhekre a felkészülést, különben félő, hogy tavaszra már nem lesznek méhei. A munkálatokat augusztus 1-e és szeptember 25-a között kell elvégezni.

Holló Antal már 35 éve foglalkozik a szakmával. A méhész elmondta, hogy első lépésként a méhállományt pollenlegelőre kell szállítani, hogy a méhkirályné elkezdhessen petézni. Ezt követően a méhcsaládokat etetéssel kell serkenteni. Nagyon fontos továbbá, hogy a méhállomány egészségi állapota is jó legyen a téli időszak előtt, tette hozzá a termelő.

„Atkamentesíteni kell a családokat, és mindenhol a méhcsaládokban, a rajcsaládokban anya is kell, hogy legyen, hogy petézzen és lerakja a téli bogarak első petéit. Mi a fontos még? Az a fontos, hogy mire befejezzük a beteleltetést, a méhállományban legyen legalább 12-15 kiló méz, mert ha az nincs meg, akkor az utolsó etetéskor, ami valamikor szeptember 10-20-a között kivitelezhető, akkor mézutánpótlást kell csinálni. Az már nem serkentő etetés, hanem beteleltetésre mézhiány etetést kell kivitelezni.”

A beteleltetés lezárásaként végre kell hajtani az utolsó atkamentesítő kezelést november környékén, ha ez is megvan, akkor a méhek készen állnak a téli időszakra. A méhész arra is felhívta a figyelmet, hogy a beteleltetést mindig körültekintően és nagy odafigyeléssel kell elvégezni, hogy a méhek tavasszal megfelelő kondícióban legyenek.

A méhek igencsak megsínylették az elmúlt egy évet. A termelő szerint az elmúlt 35 évben nem volt ilyen gyenge mézhozam. Ennek több oka is lehet, de elsősorban az egész régióban uralkodó szárazság tehető felelőssé.

A szárazság és pollenhiány miatt Szerbiában tavaly óta a méhcsaládok 50%-a elpusztult. A méhész szerint az előző évben már a beteleltetés idején is komoly probléma volt a pollenhiány.

„Meleg telünk volt, ami azt jelenti, hogy nem volt -10 -20 fok és nem volt elég csapadék sem, se hó formájában, se víz formájában. Ezért a méhcsaládjaink megsínylették ezt. Nem voltak teljesen felkészülve, hogy könnyen átteleljenek, ezért sok méhcsalád elhalt, mert a pollenhiány lerövidíti a méhek élettartamát és a nyári bogarak 42 nap helyett alig élnek 30 napot, a téli bogarak, akik 5-6 hónapot kéne, hogy éljenek, azoknak is lerövidült az élettartamuk, és így a családok nagyon gyengén teleltek ki, a tél folyamán, tehát mire felerősödtek már elmúltak a legelők.” 

Az időjárás és az éghajlat változása a méhészekre is jelentős hatással van. Holló Antal szerint a szárazság miatt idén a növényi kultúrák alig termeltek nektárt, ezért a méhek sem tudtak gyűjtögetni.