Az SZNB szerint lassul az infláció, a vásárlók ezt nem érzik
A szakértői és politikai vélemények szerint az infláció csökkenése hamarosan érezhető lesz az árakon is, sőt, a zöldségfélék ára már 16 százalékkal csökkent nyár óta - legalábbis a hivatalos adatok szerint.
Tejtermékek, kenyér, a főzelékekhez a hozzávalók, hetente kétszer valamilyen húsáru - ezekre futja az újvidéki Ilinka Bošković nyugdíjából a rezsi kifizetése után. Szerinte semmi sem lett olcsóbb. Mint mondja, még jobban be kell osztania a nyugdíját: „A futaki piacra járok, és semmi sem lett olcsóbb, érezhetően semmi.”
Az általunk megkérdezettek még nem érzik azt, hogy bevásárláskor kevesebbet fizetnének.
Vesna, Újvidék: „Megérezzük minden alkalommal, az árak kapcsán mindig meg vagyunk döbbenve. Csak a mindennapi élethez szükséges termékekről beszélek, nem nézem azt, amire nincs feltétlenül szükségem, ami luxuscikk, csak az alapszükségletek.”
Az adatok szerinti árcsökkenés egyrészt köszönhető a Szerbiai Nemzeti Bank intézkedéseinek is, de a világon mindenhol máshol csökkent az infláció, de a kereslet is visszaesett, ezek is hozzájárultak a pozitív trendekhez.
Savo Jakovljević, kutatási igazgató, Szerbiai Nemzeti Bank: „A zöldségek ára július és december között összességében 16,1 százalékkal csökkent. Az árak az alapinfláció tekintetében 2023 első felében 4,2 százalékkal emelkedtek, a második félévben ugyanakkor 2,4 százalékkal.”
Egyes termékek ugyanakkor továbbra is olcsóbbak más országokban, mint Szerbiában.
Borislav Višnjički, Németország:
„- A kozmetikai cikkek itt 20-30 százalékkal drágábbak, a tejtermékek úgyszintén nagyon drágák itt Szerbiában, ami Németországban olcsóbb, de...
- Ön, amikor hazajön érzékeli a különbséget?
- Én talán kevésbé, mert a keresetem más, mint az ittenieké.”
De vajon miért drágábbak egyes termékek Szerbiában, mint más országokban? A szakemberek a monopóliumokat, az árrést és a beszállítói szerződéseket hozzák fel válaszul. Észszerűtlen lenne egységes árakat várni, a reális az lenne, ha a verseny határozná meg azokat.
Jorgovanka Tabaković, elnök, Szerbiai Nemzeti Bank: „Aki egyszer exkluzív szerződést kötött, az nemigen fog kivonulni az adott piacról, egy olyanról, ahol monopolhelyzetben van. Konkurenciát nem enged magának. Egy Nivea dezodor, ugyanaz a termék, képet is kaptunk róla, és az árról: ez nem vicc, bizonyíték is van róla: 4 euróval drágább Szerbiában, mint Németországban. Tudják mekkora az árrés, a nyereség a cukorra, annak ellenére, hogy az már egyáltalán nem indokolt? És kit vonnak felelősségre? A cukorgyártót.”
Az év végéig egyébként a bruttó hazai termék három-négy százalékos növekedésére számítanak a szakértők Szerbiában, és az alacsony infláció mellett a keresletnek is helyre kellene állnia. Sőt a magán- és állami beruházásokkal 3,5 százalékra emelkedhetne a gazdaság növekedés - mondják a Szerbiai Nemzeti Banknál.
