Az új állattenyésztési törvénytervezetről zajlik nyilvános vita Szerbiában
Szerbiában nyilvános egyeztetés indult az új állattenyésztési törvényjavaslatról, amely a teljes ágazat működését érintené, a tenyésztéstől egészen a piacra jutásig. A hazai állattenyésztők egy része úgy véli, hogy a tervezetben figyelembe kell venni a gyakorlati tapasztalatokat.
Kecsenovics János, termelő: „Az állattartásban szemtanúi lehetünk a hatalmas áringadozásnak. Állandóan vannak oszcillációk, az államnak ezeket kellene valahogy kiküszöbölnie. Ez egy kényes dolog. Az állattartó befog egy túra jószágot, amit akar továbbtenyészteni, a cél előtt viszont lezuhannak az árak, vagy egyáltalán nincs kereslet rá. Az áraknak konstansnak kell lenniük, hogy tudjuk, hogy egy meg egy, az kettő.”
A tenyésztők nagyobb támogatást, erősebb állami jelenlétet és szélesebb körű szakmai egyeztetést várnak el, mielőtt a törvény végleges formát ölt. Kiemelik: a legnagyobb hangsúlyt a fiatal termelőkre kell fordítani.
Balassa Miklós, termelő: „A fiatalok meglátják a problémákat és nehezen fordulnak az állattenyésztés felé emiatt. Gabona és növénytermesztésnél is gondjaik vannak, mert nem tudják megtermelni azt, amiből aztán profitálni tudnának. Tehát a fiataloknak kellene nagyobb támogatás. Állami szinten, hogy tudjanak földet vásárolni vagy gépet vásárolni. Amik vannak Vajdaság szinten, azokért kisebb összegeket kapunk, pár ezer eurókat, de ezekhez nagyobb összegek kellenek. Az uniós támogatások még nem értek ide. Ami jelenleg van, a földalapú, meg vetőmag-visszatérítés, ez nem fedi a takarandó költségeket. Messze vagyunk attól, ami az unióban zajlik, így azt a minőséget sem lehet előállítani, mint ami náluk van.”
A törvénytervezet a többi között szabályozná a tenyésztőszervezetek működését, az állomány nyilvántartását, valamint a genetikai erőforrások védelmét. A cél a rendszer egységesítése és az uniós normákhoz való közeledés, ami hosszútávon az exportlehetőségeket is javítaná.
Juhász Attila mezőgazdasági államtitkár: „2009-ben volt utoljára törvénymódosítás. Azóta kétszer kisebb változtatás, viszont ez a módosítás a jogharmonizációt teszi lehetővé az Európai Unió előírásaival. Itt összefésüljük, hogy törvényileg, jogszabályilag ugyanazok a törvények és szabályok legyenek érvényben, mint az unióban. Ezáltal könnyebb lenne az Európai Unióval kereskedni. Konkrétan a Szerbiai Állami Törzskönyveztető Intézet intézményi kerete ezzel bővül. Esély nyílik arra, hogy Szerbiából is lehessen szállítani az Európai Unióba.”
A nyilvános vita a következő hetekben is folytatódik. A döntéshozók szerint az új szabályozás kulcsszerepet játszhat az ágazat megújításában.
