Behajtották a jószágokat a legelőről
Nagy volt az érdeklődés a behajtási ünnepre, vendégből és nézelődőből nem volt hiány az ilonafalvi Járáson. A gyermekeket különféle játékok várták, emellett részt vehettek az Ősök Hangja Polgári Egyesület foglalkozásain is. A Baráthok kútjánál horgászhattak a látogatók és megcsodálhatták a környék természeti adottságait.
A racka juhokat, lovakat és a marhákat manapság már elvétve lehet látni, de itt volt erre is alkalom. Az esemény számos állatbarátot kicsalogatott a rétre. Kiss Csepegi Kata lovával érkezett Csantavérről: „Igazából most vagyok itt másodszor. Szeretem a lovas társaságot, szeretem, ha a ló is lovak között van. Szeretjük a programokat, a behajtást is, az ügyességi feladatokat is, és igazából a hangulat is nagyon jó.”
A rendezvény célja a lovaskultúra népszerűsítése és a hagyományok ápolása. A szabadkai Kikity Attila a pásztorok ruházatát mutatta be az érdeklődőknek: „A pásztorok is hasonlóképpen voltak felöltözve. Pisztolyuk nem volt, de a cifraszűr és ez a dél-alföldi viselet és valójában így öltöztek valamikor őseink, akik pásztorok voltak.”
Az esemény fő programja és egyben leglátványosabb eleme a behajtás volt, amikor a lovakkal beterelték a szabadban legelésző jószágokat. Ez régen mindennapos feladat volt - emelte ki Kálmán Jenő szervező: „Anno ennek nagyon nagy jelentősége volt. Sokkal többen éltek jószágtenyésztésből, pásztorok, juhászok, kondások is voltak még abban az időben, akik már nagyon régen nincsenek. Szinte minden jószágot kint tartottak a réten még a szántóföldeken is, miután levették a termést.”
Dömötör napjának – aki egyébként a pásztorok védőszentje is volt – megünneplése a „dömötörözés” régre nyúlik vissza, a pásztorok körében mindig is nagy eseménynek számított.
Nagy Szandra, tag, Almás-Vasderes Hagyományápoló Egyesület: „Ez az ünnep a hortobágyi behajtási ünnep része. Azért hoztuk el elsősorban, mert teljesen feledésbe merülne.”
Az eseményt kirakodóvásár, lovas kocsikázás, különféle lovas versenyek és népzene színesítette.
