Beláthatatlanok a következményei a műhús terjedésének

A magyar agrárminiszter hangsúlyozta, hogy az állati szövetek mesterséges tenyésztésével előállított hússal szemben társadalmi, gazdasági, egészségügyi és etikai kifogások egyaránt fölmerülhetnek. A helyettesítő termékek nem egyenértékűek a valódi hússal, mert nem tartalmazzák ugyanazokat a tápanyagokat, ezért a tárcavezető szerint a műhúst húsnak nevezni a „fogyasztók becsapása”. Szükség lehet a jelölési szabályok szigorítására is, hogy egyértelműen el lehessen határolni a hagyományos termékektől a helyettesítőket.

Nagy István kérte az Európai Bizottságtól a hagyományos húskészítmények védelmét, és bár a műhús az EU-ban még nem engedélyezett, a brüsszeli álláspont szerint – tette hozzá – a laboratóriumi hús új élelmiszer, és amennyiben megkapja a jóváhagyást, kötelezően árusítani kell majd minden tagállamban. Fogyasztása ugyanakkor nem pusztán egészségügyi kérdés, hiszen

a műélelmiszerek a vidék életképességét, az élelmiszergazdaság szereplőit, az európai hagyományokat szintén veszélyeztetik.

Az élelmiszerelőállítást azért is kell a termőföldhöz kötve megőrizni, mert ez fenntarthatósági szempontból indokolt. Állattartás nélkül a jelentős mennyiségű szén-dioxidot tároló gyepterületek sem fenntarthatók, miközben a sejtalapú technológiának nem csupán a biztonsága kérdéses, a karbonlábnyoma sem ismert pontosan – hangsúlyozta.

A miniszter hozzátette, hogy

e kockázatok megelőzése érdekében készült a műhús előállítását és forgalmazását akadályozó törvényjavaslat is.

A világ szegényebb volna egyediség nélkül, a kormány ezért elkötelezett a hagyományos értékek védelmében. A lopakodó brüsszeli jogalkotás az értékeket és a kultúrákat veszélyezteti, érdemes tehát küzdeni ellene, minden erőt összpontosítva a hagyományos életformák védelmében – fogalmazott.