Bojkottal a magas árak ellen

A szerbiai adóhivatal adatai szerint január 31-én, vagyis az első, egy napos bojkott napján 25 százalékkal kevesebb fiskális számlát adtak ki, mint egy nappal korábban. Az egyesület arra kéri a vásárlókat, ha valamilyen oknál fogva mindenképp ezekben az üzletekben kell vásárolniuk, akkor csak az akciósat, és legszükségesebbet vegyék meg ott.

Stábunk több kereskedelmi láncot is meglátogatott. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az Efektiva Fogyasztóvédelmi Egyesület felhívása milyen hatással volt a vásárlási kedvre.

Dulić Jelena támogatja a kezdeményezést, csupán kíváncsiságból látogatott el az egyik áruházba, hogy lássa a bojkott eddigi hatását. Szerinte az akció ellenére elég sok a vásárló az üzletben.

„Az árak valóban az egekbe szöktek, és az ember már követni se tudja. Főleg nekünk, nyugdíjasoknak most nagyon nehéz. Hiszem, hogy sikerrel jár a bojkott, de ki tudja.”

Egy férfi kamerán kívül elmondta, bár minden nap ugyanannál az üzletláncnál vásárolja a kenyeret, stábunkat meglátva feléledt benne egyrészt a szégyenérzet, másrészt a tenni akarás, ezért inkább be se megy a boltba, visszaül az autójába, és pékségben veszi meg a kenyeret.

Mások azonban a helyi kisboltot és piacot részesítik előnyben a közelség, illetve az áruk frissessége miatt.

Kobrehel Edina, zöldség- és gyümölcsárus: „Most, hogy ez a bojkott elkezdődik, itt nagyobb tömegre nem számítunk, mert annak ellenére, hogy bojkott van, továbbra is a nagy áruházak lehúzzák az árakat pont erre a hétre, hogy visszacsalják a vevőket, és nincs minden olyan termék jelenleg a piacon, ami az áruházakban van. Száraztészta, egy-két ilyen dolog elérhető, de olajak, cukor, s a többi, ezért az áruházakba kell menni.”

Az Efektiva Fogyasztóvédelmi Egyesület szerint a bojkottnak meg kellene változtatnia a szokásainkat. Apránként. Ez majd megváltoztatja a kereskedők szokásait is, lemondanak a magas árakról, ha az eladások tartósan csökkenni kezdenek.

Karai László, közgazdász: „A szervezők egyike kiszámította, hogy az utóbbi hat-hét évben az árrés és a haszonkulcs nagysága majdhogynem duplájára növekedett, sőt, a nyeresége is ezeknek a nagy cégeknek a duplájára növekedett, sőt, háromszorosára is. Itt valamilyen módon árpolitikával is szembe kell nézniük. Ezt az állam, a beszerzési láncok és a nagy kereskedelmi vállalatok együttes megegyezése nélkül nem hiszem, hogy hosszútávon megoldást lehetne erre találni.”

A fogyasztóvédők azt várják az akciótól, hogy a kereskedelmi láncolat összes szereplője lépni fog. Horvátországot hozták fel példaként, ahol az egynapos bojkott eredményt hozott. Az információk szerint ezer termék árát csökkentik majd nyugati szomszédunknál, ami akár a bojkott sikereként is értelmezhető.