Cégek, amelyek élni tudtak a lehetőséggel
A szabadkai VM4K-ban megtartott konferencián a Vajdasági Magyar Közösségek Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiája 2015–2018 közötti fejlesztési ciklus jó példáit is bemutatták. Helyet kaptak az induló vállalkozók, a sikertörténetek és a nagyléptékű fejlesztések is.
A kispiaci Kenyeres Emil már több éve készít kecskesajtokat. A termékpalettát és a kapacitást is növelné. „2003-ban kezdődött a történet. Akkor kezdtünk el kecskékkel foglalkozni. 2011 óta foglalkozunk vele, mint legális árutermelés, vagyis feldolgozás. Ezenkívül 2009 óta foglalkozunk biotermeléssel, ami biogyümölcsöt jelent. Diót, mandulát és szilvát.”
A vajdasági méztermelők értékesítését segíti a magyarkanizsai Tisacoop Kft. A Prosperitati Alapítvány integrátori pályázatán nyertek. Körmöci Károly, igazgatóhelyettes, Tisacoop Kft., Magyarkanizsa: „Teljesen egy zöldmezős beruházást indítottunk. Elsősorban egy nagyon komoly épületet tudtunk felépíteni. Ebben tartalmilag megtalálható mindaz a követelmény és elvárás, ami szükséges, úgy a szerb hatóság, mint adott esetben egy európai uniós hatóság részéről.”
A munkahelyteremtés terén is sokat segítettek a Prosperitati Alapítvány pályázatai. A szabadkai Masterplast YU Kft. jelentősen tudta bővíteni tevékenységét. Bunford Tivadar, igazgató: „Nincs Európában olyan ország ahová, ne szállítanánk üvegszövetet. A hatékonyságot is meg tudtuk növelni, így 2019-re már 85 millió négyzetméter a tervünk. Ezzel arányosan a munkatársak száma is növekedett. Csak két számot mondok: amikor 2014-ben elkezdtük az üvegszövetgyártást, 122 munkatársam volt, most 510-en vagyunk.”
A munkakörülmények is javultak a vajdasági cégekben a támogatásoknak köszönhetően. Méhes Béla, igazgató, Sila Kft., Bácskossuthfalva: „A bérezést az elmúlt két évben folyamatosan kell javítanunk és akarjuk is javítani. Célunk az, hogy ezt továbbra is meg tudjuk tenni. Sikerült a munkavállalókat is egy nagyobb számban alkalmazni.”
A Prosperitati Alapítvány hároméves munkássága alatt rengeteg vajdasági magyar ember és család boldogulását segítette. Juhász Bálint, ügyvezető, Prosperitati Alapítvány: „A kisösszegű támogatások által megszólítottunk minden bizonnyal 35 ezer embert, és ha ehhez hozzávesszük, hogy a nagyléptékű fejlesztésekkel és a közepes léptékű 200 projekttel 1400 munkahelyet nyitottunk, négy és félezer családi gazdaságot integrálunk ebbe az értékláncba, amit a feldolgozóipar működtet, külföldi piacra is juttatva a terméket, a már meglévő foglalkoztatottakat, akiknek a munkahelye megszilárdul, és újabb lendületet kap a vállalkozás, és ennek köszönhetően gyarapítják is a munkahelyek számát, akkor megint eljutunk egy újabb tízezres számhoz.”
A pályázati pénzekből vásárolt termékek beszállítói is jól járnak a gazdaságfejlesztésnek köszönhetően, és ha a termőföldvásárlókat, a falusi házakban otthonra lelőket is beszámoljuk, akkor a vajdasági magyar közösség jelentős hányadát megszólította a gazdaságfejlesztési program.
