A csapadékhiány idén is nagy kihívás elé állította a gazdákat
A nyári kultúrák közül egyértelműen a kukorica bizonyult a legnagyobb vesztesnek. A júniusi forróság és a hónapokig tartó aszály megtizedelte a termést, sok táblán csak féltermést, vagy annál is kevesebbet várnak. A napraforgónál valamivel jobb a helyzet, de itt a madár- és vadkár okozott jelentős gondot.
Kálmán Imre, termelő: „A napraforgó esetében nagyon változó lett a termés, határrészek szerint is eltérően. Ennek oka elsősorban a csapadékhiány: júliusban mindössze 3 liter eső esett, ami katasztrofális volt. Ez éppen a kukorica kötődésének időszakára esett, így rendkívül rossz hatással volt a kukoricára és a napraforgóra egyaránt. Előfordult, hogy egyes
határrészekben 30–40 literrel kevesebb csapadék hullott, mint a szomszédos területeken. Ott, ahol kevesebb eső volt, a terméshozam mindössze 1000–1500 kilogramm lett hektáronként, pedig ha ennél jobb eredményt érnénk el, azzal mindenki elégedett lenne.”
A szója vegyes képet mutat, ahol öntözni tudtak, ott elfogadható termés várható, de a száraz területeken sok hüvely üresen maradt. A cukorrépa és a napraforgó még tartogathat kellemes meglepetést, a tényleges eredmények azonban csak a betakarítás után lesznek láthatóak.
Tóth László, agrármérnök: „Mivel kevés volt a nedvesség, a növény kevesebb tápanyagot tudott felvenni, így a genetikai adottságaihoz képest kisebb hozamot tudott elérni. Ez a gyakorlatban kisebb kukoricacsöveket jelent, apróbb szemekkel, kevesebb szemmel és rövidebb csövekkel; napraforgónál kisebb tányérokat; a szójánál pedig a nagy hőség miatt a növény az alsó szinteken lerúgta a virágokat és a hüvelyeket. A szójánál különösen fontos a levegő páratartalma, júniusban azonban a relatív nedvességtartalom 35% alá is csökkent, ami komoly problémát okozott.”
Az őszi vetésű növények sokkal stabilabb eredményt hoztak a temerini gazdák szerint. Az olajrepce, az árpa és a búza is szépen termett, sőt a durumbúza ára különösen kedvező volt a nemzetközi piacon. Ezek a kultúrák némi biztonságot nyújtanak a termelők számára, így egyre többen fordulnak a jövőben is feléjük. A szakemberek szerint a változó éghajlati körülményekhez igazodva a termesztésszerkezet átalakítása elengedhetetlen lesz.
