Csökken a jószágállomány - a stabil felvásárlási ár és a kiszámíthatóság lehet a megoldás
Az elmúlt években csökkent a gazdaságokban a jószágok száma. Ez a kicsivel több mint 40 dináros literenkénti tejár, a határidőn kívüli tejprémium-kifizetések, továbbá az egyre nagyobb mértékben megjelenő szigorítások miatt van. A problémát még tetőzi a felvásárlási ár is - mondják a tenyésztők.
A sertés esetében már évek óta igen alacsony árakról beszélhetünk, amely meg sem közelíti a 200 dinárt kilogrammonként, ráadásul a malac ára sem mondható stabilnak. Jelenleg talán a szarvasmarhák esetében van növekvő tendencia.
Bicskei Mária adorjáni állattenyésztő elmondta: „Nekünk Holstein-teheneink vannak, tehát nem nőnek meg amakkorára a jószágaink, 3 eurót kaptunk érte, de hallottuk, hogy akinek szimentáli, meg olyan teheneik vannak, amik igazi húsmarhát állítanak elő, bizony már három euró felett is fizetnek érte. Most azt nem tudni, hogy meddig.”
A tízéves átlaghoz képest Szerbiában a szarvasmarha-állomány közel 20 százalékkal, a sertés 18 százalékkal, a baromfiállomány pedig 7 százalékkal csökkent – áll a Köztársasági Statisztikai Hivatal kimutatásában. Kis mértékű növekedésről csak a juhok esetében beszélhetünk, a bővülés ott 3 százalékos.
Balázs Tibor, a Kapitány-réti Juhászok Egyesületének elnöke: „Csábító ez a támogatás, amit az állam ad, mert ez igazán nagyon szép pénz, mert juhokra a legnagyobb a támogatás. Tudjuk, hogy 10 ezer dinárra felemelték egy anyajuhra a támogatást, a bárányra pedig, amit átad az ember a vágóhídra, 3 ezer dinár.”
A szerb állam ebben az évben is támogatja az állattenyésztőket. Egyszeri támogatást folyósít egyedenként a szarvasmarhákra, a tehenekre, a kecskékre, a birkákra, a kocákra, a hízómarhákra, a bárányokra és gidákra, a hízósertésekre. Egyelőre azonban még ez a kiírás nem jelent meg, pedig nagy segítség lenne a gazdák számára.
Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke: „Problémát jelent az, hogy a nyilvános közfelhívás nem jelent még meg a törzskönyvezett jószágokat és az átadott hízóbikákat illetően, amely március-áprilisra volt legkésőbb ígérve. Ez még mindig nem jelent meg. Várták a termelők, mert ez is pénzt jelent a házhoz.”
Magyarkanizsa községben a 2024-es adatok alapján összesen 2700 bejegyzett gazdaságot tartanak számon, de az állattenyésztők száma ettől sokkal alacsonyabb és folyamatosan csökken. Ezt felismerte a Tisza-parti önkormányzat is, ezért támogatja ezen gazdaságok fennmaradását. A visszajelzések alapján pedig igény is mutatkozik erre.
Dencs Valéria, Magyarkanizsa Községi Tanácsának gazdasági fejlesztésekkel megbízott tagja: „A beérkezett pályázati anyagok egyértelműen azt mutatják számunkra, hogy a tenyészállatok beszerzése a legnépszerűbb vonal, itt is a nagy állatokról, tehát a szarvasmarhákról beszélünk. De ugyanolyan népszerűségnek örvend a sertés vagy pedig a juhok beszerzése is.”
A termelők többsége több évtizedes gazdasággal rendelkezik, ezért sok esetben inkább a jószágállományt csökkentik, minthogy a gazdaságokat felszámolják, hiszen a bejegyzett gazdaságok többségében ez az egyetlen bevételi forrás. A helyzet javulását a stabil felvásárlási árak és a kiszámíthatóság tudnák biztosítani - mondják az ágazatban.
