Csupán mutatóba lesz kajszi Vajdaságban?
Az április elején érkezett többnapos hidegbetörés komoly károkat okozott a vajdasági gyümölcsültetvényeken. Három napon át reggelente -6 és -8 fokot jegyeztek, a negyedik reggelen pedig a fagy mellett sűrű köd ereszkedett a bimbózó gyümölcsösökre. A legnagyobb fagykár egyértelműen a legkorábban virágzó kajszibarack esetében történt, azonban a hirtelen érkezett mínuszokat az őszibarack, a cseresznye és a szilva sem úszta meg. A gyümölcstermesztők a hirtelen érkezett fagy ellen nem tudtak védekezni.
A szakértők szerint a Közép- és Nyugat-Bácskában tapasztalt alacsony hőmérséklet következményei leginkább a tisztásokon, lakott területeken kívül, szélvédett területeken található gyümölcsösökben láthatók. A témával kapcsolatban Szenttamáson két kajszibarack-termelőt kerestünk fel, és mindketten leszögezték: a fagykár 99 százalékos, vagyis a megmaradt barackból – már amennyiben beérik ‒ legfeljebb néhány üveg lekvár készül.
Pulai Igor, Szenttamás: „Ez nyolcéves ültetvény. Április elején háromnapos fagy volt. A második nap, amikor -7, -8 fok volt, akkor elment az összes. Úgy vettük észre, hogy a virág megfagyott, és akkor azóta. 99 százalék a kár. Tehát az összes ültetvényen nem lesz egy 10 kg barack. Nagyon kevés van.”
Berecz Krisztián termelőnek egy hold gyümölcsöse van, ennek több mint a fele barackos. A Roxana, Kecskeméti Rózsa és Szegedi óriás kajszibarack fajták mellett körte, őszibarack, alma és birs, valamint cseresznye- és meggyfa is található. Az áprilisi fagykár következményeiről, és a fagy elleni védekezésről kérdeztük.
„Én ezen a téren azt tapasztaltam, hogy egy fénykép többet mond ezer szónál. Tehát végig lehet nézni, hogy egy kézen meg lehet számolni jóformán a termések számát. Lekvárba való és friss fogyasztású lesz, értékesíteni nem tudunk. A fákat viszont fújni kell, mert meg kell óvni, meg kell védeni, hogy reménykedjünk, hogy jövőre jobb lesz. Szenttamáson lehet 90 meg 100 százalékos a terméskiesés. Ez most attól is függ, hogy hol helyezkedik el ez a bizonyos fa, mert vannak fagyzugosabb és fagyzug nélküli területek, ahol most jobban megragadt a fagy, milyen magasra emelkedett a fagy – mert általában a talajtól indul, és fölfelé kapaszkodik. Aki most a könyv szerint metszett, annál nagyobb fagykár keletkezhet, ha nem védekezett. A védekezés lehet vegyszeres, lehet mechanikus védekezés. Anyagi szempontból szerintem a legkedvezőbb a füstölés, de ott meg szélcsend kell hogy legyen, hogy a füstöt ne a szomszédos parcellákra vigye, hanem ott maradjon, ahol éppen cselekszünk. A vegyszeres kezelésekben én nem nagyon bízok, mert ott meg kell határozni, hogy pontosan hat órával, amikor lesz a fagy, hogy hat órával az előtt lefújni, és három órát véd a szer a fagykárok ellen.”
A verbászi Mezőgazdasági és Tanácsadási Szakszolgálat szakszolgálat adatai szerint Közép- és Nyugat-Bácskában a kajszit ért kár 80-100 százalékos. A szakember szerint ez a régió nem igazán kedvez a sárgabarack ültetvények létesítésére.
Tamara Pavlica, szőlész-borász mérnök: „Szakértőként mindig azt javasoljuk a mezőgazdasági termelőknek, hogy a kései fagyok miatt olyan gyümölcsfajtákat válasszanak, amely földjeiken, főleg a nagyobb területeken, amelyek a 170 métertől magasabb tengerszint feletti magasságban ültethetők, éppen a késő tavaszi fagyok miatt. Amennyiben a termelők mégis a barackot választják, abban az esetben a későbbi fajták ajánlottak. A kajszinál a leginkább az új, fiatal hajtások fagytak el, amelyek már -1 Celsius-fokon is károsodnak. Ennél a gyümölcsnél a legveszélyesebb időszak a fenofázis, tehát a fiatal hajtások, valamint a már kialakult virágok és maga a virágzás időszaka. Amint tapasztaljuk, a jelenlegi időjárási körülmények, amelyekre valószínűleg a jövőben is számítani kell, javasoljuk a mezőgazdasági termelőknek, főleg itt a környéken, hogy más gyümölcsfajokat válasszanak.”
Vajdaságban sárgabarack tehát csupán mutatóban lesz, ugyanis az áprilisi fagy megtizedelte a termést. A cseresznye termesztők sem jártak jobban, hiszen a korai fajták szinte teljes termése elpusztult. Ugyanakkor hatalmas kár érte a körtét, a szilvát és az almaültetvényeket is. Az utóbbi napokban hullott kiadós csapadék további fejfájást okoz a gyümölcstermesztőknek, mivel a párás levegő kedvez a különböző kórokozóknak. Mindennek ellenére a szakértők azt tanácsolják, hogy a gyümölcsfák védelmére továbbra is szükség van, hogy egészségesek maradjanak, és megőrizzék termőképességüket.
