Egérinvázió a bánáti búzaföldeken
A helyzet a napokban némileg mérséklődött, a búza kezd regenerálódni, de a bánáti gazdák továbbra is éberen figyelik a búzaföldjeiket, hogy szükség esetén időben reagáljanak az rágcsálók további elszaporodására. Az viszont tovább növeli majd a termelési költségeiket.
A Tordai Földműves Szövetkezet parcelláin 244 hektár búzát és 74 hektár őszi árpát vetettek el november elejéig. Csakhamar példátlan mennyiségű rágcsáló jelent meg a gabonaföldeken.
Dvorák Ede, a Tordai Földműves Szövetkezet igazgatója kiemelte: „December elején úgy döntöttünk, hogy az egérmérgezés lesz az egyetlen módja, amivel ezt az inváziót meg tudjuk állítani. Mert akkora károkat csinálnak a gabonában, hogy egyszerűen eltűnik és a fekete föld marad pár nap után a nagy egérinvázió után. Erre a munkára mintegy huszonegynéhány embert kellett alkalmaznunk, beleértve a saját munkásainkat is. Úgyhogy volt nap, amikor harminc emberrel mentünk egereket mérgezni.”
Tekintettel az egérinvázióra a gazdák egy része későbbre halasztotta a vetést. Aki viszont november elejéig elvetette a gabonát az kénytelen volt védekezni a kártevők ellen. Ezt tette Lőrinc Zsolt is, aki ötven hektáron termel búzát, kisebb területen pedig őszi árpát.
Lőrinc Zsolt, termelő, Torda: „Nehezítette még ezt a műveletet az is, hogy a leghatékonyabb szert, ami cinkfoszfid alapú, kivonták a forgalomból és helyette az alacsonyabb hatékonyságú szereket tudtunk csak beszerezni. Ezeket is nehézkesen, a megnövekedett kereslet miatt. Amennyiben az időjárás nem kedvez nekünk, akkor várhatóan ezt a műveletet kora tavasszal újra meg kell ismételjük, ami további költségeket jelent. Hogy mekkora lesz a kiesés, azt aratáskor fogjuk megtudni.”
A rágcsálók elleni küzdelemben a ragadozó madarak is segíthetnek, viszont a szakszerűtlen rágcsálóirtás veszélyezteti az egész élővilágot – figyelmeztetnek a környezetvédők.
Gergely József, ornitológus, a Szerbiai Madárvédelmi Egyesület Igazgatóbizottságának elnöke: „Cinkfoszfidos búzát szoktak alkalmazni, és ezt kiszórják a földekre. A helyes módszer az lenne, hogy közvetlenül a rágcsáló, a mezei pocok járatába szórják bele és utána vagy betemetik, vagy ha nem is, de, hogy ne maradjon a föld felszínén a mérgezett magokból, mert utána jönnek a gerlék, a galambok, a fácán, a többi madár, sőt a korábbi években tapasztaltunk nyúl és őz elhullást is.”
A bánáti gazdák abban reménykednek, hogy hidegebbre fordul majd az időjárás és a jövő hétre bejelentett havazás is megtizedeli a rágcsálók állományát, így tavaszra nem lesz szükség újabb rágcsálóirtásra.
