Egyelőre megmenekült az idei szőlő

Ugyanakkor a szőlészek szerint az éghajlatváltozás és a kiszámíthatatlan időjárás miatt a Vince-napi metszésnek ma már inkább csak hagyományőrző szerepe van, hiszen a fagyok igazából a tavasz folyamán okozhatnak komolyabb terméskiesést.

1890-ben kezdődött el Királyhalmon és környékén a szőlő szervezett telepítése, ezt mondják a helyiek. Azt is hozzáteszik, hogy az első és a második világháború között már világhírűvé vált a királyhalmi hordókban érlelt bor, illetve pezsgő. A leleményes kereskedők elsősorban a monarchia területére szállították, a tehetősebb családok asztalára került a finom nedű. Emellett Németországba és más országokba is vittek belőle.

Ma is közkedveltek a homoki borok, bár a királyhalmi borászok most már főleg a helyi és a magyarországi vásárlóknak, otthoni pincéikből értékesítik boraikat.

Katona Nándor jól ismeri a szőlészethez kapcsolódó népi mondásokat, mint amilyen a "Ha fénylik a Vince, megtelik a pince" vagy a kevésbé ismert "Hogyha ködös, hogyha csorog, kevés lesz a borod".

Katona Nándor szőlősgazda és bortermelő: „Igazából az emberek csak ürügyet kerestek arra, hogy leüljenek, egy kicsit barátkozzanak, mivel a január arról szólt régen is, hogy hideg volt télen, a sok hó meggátolta őket, hogy találkozgassanak, és ilyenkor január második felében már alkalom volt rá, hogy kicsit leüljenek, és bort fogyasszanak.”

A királyhalmi gazda egyébként már hozzálátott a szőlőtőkék metszéséhez, most a hideg miatt leállt, de amint enyhül az idő, ismét folytatja majd a munkát.

Papp Ferenctől jobban viszont senki sem ismeri a szőlőtermelés titkait. Azt mondta, ő szó szerint a szőlőskertben látta meg a napvilágot, kilenc évtizede.

„Én meg vagyok győződve, hogy eddig nincs semmi probléma a szőlővel a fagykár miatt, úgyhogy ha ettől nem lesznek valamilyen -15-20 fokok, akkor nem is lesz probléma, tehát meg van mentve az idei szőlő.”

Kovács Tibor elégedetten kóstolgatta a 2020-as évjáratú borait, amelyek szerinte kiválóak. Az idén is jó termésben reménykedik.

„Az időjárás annyit változott, hogy december, január folyamán szinte nincs is fagy. Tehát nyilvánvalóan fagykár nem is érhette a vesszőt. Mást pedig a Vince-napi szőlővessző vágásból nem tudunk megállapítani, csak, hogy fagykár érte-e vagy nem. Sajnos az utóbbi időben a fagykár valahol ott áprilisban, sőt még májusban jöhet, az a veszélyesebb. Azt meg nem tudjuk megjósolni.”

A királyhalmi borász hozzátette, ő még vár a metszéssel, február végén, március elején tervezi, hogy hozzálát a munkához. Őseitől ugyanis azt tanulta, hogy ha később jön a fagy, akkor látja, hogy mi fagyott el, és mi maradt meg, és mit kell lemetszeni, mit pedig meghagyni.