Egykettőre lekaszáltak egy láncot
A falu közelében meghagyott búzatáblán lekaszálták, marokba szedték, kévébe kötötték és keresztbe rakták az új búzát. Az aratás befejezését báli mulatságon ünnepelte meg a közösség.
A hagyományőrző csoport tagjai sok éven át más közösségekbe jártak el aratás idején feleleveníteni a régi aratási munkát. Idén úgy döntöttek, a torontálvásárhelyieknek is rendeznek ilyen eseményt, hogy a fiatalabbaknak bemutassák, hogyan végzik a kézi búzakaszálást.
Alföldi István, tag, Torontálvásárhelyi Magyar Művelődési és Művészeti Központ: „Hogyha a kasza el van készítve, ki van kalapálva és szépen kifenik, és be kell állítani, akkor nem nehéz. Nem nehéz a kaszálás, hogyha éles a kasza, akkor csak herseg, akkor szépen megy. Úgyhogy azok az emberek levágtak egy láncot egy-kettő.”
A torontálvásárhelyi aratók gyermekkori emlékeiket idézték fel. A kaszást követte a marokszedő, aki kévébe kötötte a levágott búzát, majd keresztbe rakták. A nehéz munka mellett természetesen, a hagyományos, bőséges reggeli sem maradt el.
Árvai Katalin, tag, Torontálvásárhelyi Magyar Művelődési és Művészeti Központ: „Reggel korán mentünk, hogy kötelet csináljunk, mert akkor nem vettük a kötelet, a madzagot, hanem csináltuk a búzából. Mikor harmatos volt, akkor csináltuk a kötelet, és aztán bizony, reggeltől estig dolgoztunk elég keményen, mert nehéz munka volt.”
A helyi közösség támogatja a kezdeményezést. Azt szeretnék, ha a helyi hagyományokat a továbbiakban is éltetné a művelődési központ.
Lálity Urbán Emese, alelnök, Torontálvásárhely HK: „Ez nagyon fontos a mai fiataloknak, akik ezt élőben nem tapasztalhatták meg, és fontos az, hogy a Magyar Művelődési és Művészeti Központ a hagyományainkat ápolja. Kenyeret sütöttek a mai alkalomra, hogy megmutassák, hogyan nézett ki régebben egy munkakezdés, egy ilyen reggelivel. Az is fontos, hogy megemlítsem, hogy régebben, ugyanígy, mint ma, sok ismerős és barát összefogva tudták betakarítani a terméseiket.”
A sikeres munka befejezését a helyi József Attila Művelődési Otthonban aratóbállal ünnepelték meg. A learatott búzából őrölt új lisztből kenyeret sütöttek, a búzakalászokból pedig ajándékkoszorúk készültek.
Kalánka Judit, titkár, Torontálvásárhelyi Magyar Művelődési és Művészeti Központ: „A földes gazdának, akitől a földet elkaptuk, a parcellát, búzapercellát, akitől elkaptuk, kértük tőle, meg is ígérte, ide is adta, a másik pedig a gazdáé lesz.”
A szervezők a harmadik búzakoszorút jelképesen Ausztráliába küldik egy torontálvásárhelyi születésű honfitársuk által az ott élő magyaroknak üdvözletük jeléül.
Urkom Tibor, Brisbane, Ausztrália: „Örülök, hogy ezen az eseményen részt vehettem, ez tényleg feleleveníti az öregapám, ahogy láttam, mikor ők kaszálták a búzát és aratták, csépelték.”
Az arató batyubál jó hangulatban telt Győri Zoltán szórakoztató zenéje mellett.
