Egyre kevesebb gazda dolgozna bérelt földeken

Az aszályos évek, valamint a gabonafélék és az olajnövények alacsony felvásárlási ára azt eredményezte, hogy egyre kevesebb gazdálkodó vállalkozik termőföld haszonbérbe vételére. A szántóföldről betakarított termés az utóbbi időben gyakran kevesebbet ér, és nem fedezi a befektetett költségeket.

Mintegy 300 hektárnyi termőföldet művel meg a nagybecskereki Dragan Cvetkov, amelynek két harmadát a bérbe vett földek teszik ki. Ennél többet nem tervez bérbe venni, mert számításai szerint a termelési költségek, beleértve a földbérleti díjat is, szinte alig fedeznék a termelési bevételei. Hasonlóan számolhatott a többi közép-bánáti mezőgazdasági termelő is, ugyanis jelentősen csökkent az érdeklődés a termőföldek bérbevétele iránt, így a piacon a bérbevételi díjak is ezzel arányosan csökkentek.

Dragan Cvetkov, termelő, Nagybecskerek:
„ Hogyan alakulnak idén az árak?
- Idén valamivel alacsonyabbak, mivel tudjuk milyen volt az időjárás, és általában milyen a helyzet a mezőgazdaságban, úgyhogy az árak a tavalyihoz és a korábbi évekhez képest mintegy 20–30 százalékkal alacsonyabbak.
- Konkrétan mennyi volt tavaly és mennyi az idén?
- Holdanként 250–300 euró volt tavaly, most 200, maximálisan 250, és elég sok földet kínálnak. Az emberek nem nagyon akarnak túl sokat bevállalni ebben a helyzetben és az éghajlatváltozások idejében.”

Mintegy 200 hektárt bérel és művel meg már hosszú évek során a szentmihályi Tóth Ernő. Azonban ő sem tervez a jelenlegi feltételek mellett több földet vállalni és megmunkálni. Elmondása szerint az állam hektáronkénti 18 ezer dináros támogatása mentette meg túlnyomórészt a gazdákat, hogy az évet valahol a pozitív nulla körül zárhassák.

Tóth Ernő, termelő, Szentmihály:
„ Elég sok föld cserélt gazdát, akik visszaadták az árendát, mert nem jöttek ki vele. Az idén nagyobb volt a kínálat, mint az elmúlt pár évben.
- Lesznek olyan földek, amelyek parlagon maradnak az idén?
- Nem maradnak parlagon, találtak új gazdát, mert idén a szubvenció kicsit begyógyította valahogy a sebet, az a 18 ezer dinár, mert az, ha nem lett volna, akkor nagyon sok termelő, gondolok itt kicsire, nagyra, közepesre, az elvérzett volna, mert nem lehet három évet összekötni szárazsággal, gyenge árakkal. Kiadták, most ez a szubvenció, meg kié? Annak kellene adni, aki megmunkálja a földet, de itt vannak olyan gazdák, akik akarják a támogatást is, meg jó pénzért ki akarják adni a földet bérbe is - ez nem jön össze.”

Közép-Bánátban leginkább azok zártak vesztességes évet és mondtak le túlnyomórészt a földek haszonbérbevételéről, akik cukorrépát, illetve szóját termesztettek.