Egyre többen termesztenek kaprot a zentai határban (videó)

A kevesebb földterülettel rendelkező termelők a nagyobb munkaigényű, de nagyobb jövedelmet biztosító haszonnövényekben találhatják meg a számításukat. Emellett a másodvetésben megtermelt hagyományos kultúrák is hasznot hozhatnak. A zentai határban többen foglalkoznak szabadföldi zöldségnövény-termeléssel, többek között kaporral. A termesztéshez nélkülözhetetlen a jó talajszerkezet és az öntözés. A könnyen melegedő, jó tápanyag ellátottságú talajokat kedveli a növény. Erdélyi Ervin, termelő, Kevi: „Hagyományos kultúrákkal elég nehezen tudjuk mostanában fenntartani a gazdaságot, egyre kevesebb rajta a nyereség, ezért döntöttünk a kaportermesztés mellett mert, abban láttuk, hogy ha a nem szokványos kultúrákat termeljük, aminek kicsit magasabb az ára, igaz kicsit munkaigényesebb, de jobban megtérül a befektetett munkánk.”



Bár a kapor kedvelt növénye a biokerteknek mivel távol tartja a kártevők egy részét, a különböző gombás megbetegedések kifoghatnak a növényen. Boros László már 15 éve termeszt kaprot. A hozam évről évre változó, de szerinte a helyes agrotechnika alkalmazásával és másodvetéssel a nyereség is nagyobb. Boros László, termelő, Felsőhegy: „Az idén egy közepes termést könyvelhetünk el, nem lesz egy extra termésünk, valószínű az időjárás egy kicsit beleszólt, kis tőrothadásunk is volt, szerencsére sikerült megállítani, no meg jócskán aszályos tavasznak mondható ebbe a régióba, nem nagyon segített be az eső, mi állandóan intenzíven öntözünk, most megy negyedszer a locsolása, kb 100 mm esőt adtunk neki vagy vize.” A piac letisztulása után a felvásárló cégek többsége is megbízható, így nagyobb biztonsággal termelhetnek a gazdák.