Életbe lépett a szabadkereskedelmi egyezmény Szerbia és Kína között

A Kína és Szerbia között 2023 októberében aláírt szabadkereskedelmi megállapodás hétfőn lépett életbe, és összesen 10.412 szerb, valamint 8.930 kínai termékre vonatkozik. Szerbiából főleg gyümölcsöt, hústermékeket, halat, faipari termékeket, gyógyszereket és műtrágyát lehet ezentúl kedvezőbb feltételekkel exportálni a mintegy 1,4 milliárd lakosú ázsiai országba, ami nagy lehetőséget jelent a szerbiai termelőknek. Kínából pedig napelemekre, személyautókra, lítium ionos elemekre, tűzálló anyagokra és telekommunikációs eszközökre lehet számítani.

Tomislav Momirović, kül- és belkereskedelmi miniszter: „Tíz évvel ezelőtt, 2012-ben a Kínába irányuló szerbiai export értéke 6 millió dollár volt. 2013-ban 9 millió dollár, míg tavaly, 2023-ban már 1,2 milliárd dollár volt. Kína ma a második legfontosabb gazdasági partnerünk Németország után, ami az Európai Unió legnagyobb és legtehetősebb gazdasága.”
 

A szabadkereskedelmi megállapodással a szerbiai áru mintegy 95 százaléka vámmentesen tud Kínába jutni. A málna, az alma, az őszibarack, az áfonya és az aszalt szilva kínai piacra történő exportja is egyszerűbbé válik. Ezek a termékek egyébként is jól teljesítenek a kivitel tekintetében. A fagyasztott málna exportja tavaly meghaladta az egymillió dollárt, hiszen az ország évente 70-80 ezer tonna málnát tud termelni, de csonthájas gyümölcsökből is nagy mennyiséget exportálunk például az Európai Unióba. A megállapodások a marhahúsra, a sörre, a szénsavas és –mentes ásványvízre, a gyógyszeripari termékekre, a borra, a disznóhúsra, a kisállateledelre és a cukorrépára is kiterjednek. Szakemberek szerint a megállapodással az állam kinyitotta az ajtót az új piacra, és most már a gazdákon múlik, hogy olyan minőségű gyümölcsöt termeljenek, amely megfelel minden szabványnak.

Bojan Stanić, a Szerbiai Gazdasági Kamara szakértője: „Most nem tudjuk még megmondani, hogy rövid idő alatt mekkora mennyiségű árut tudunk értékesíteni, de egy hat hónapos időszakban, az év végéig már látni fogjuk, hogy mik az első eredmények, természetesen. Ez azonban továbbra sem lesz reprezentatív, mert ez még csak a kezdet, és időre van szükség ahhoz, hogy a gazdaságunk is alkalmazkodjon egy ilyen nagy és kihívásokkal teli piac lehetőségeihez, mint amilyen a kínai.”

A kínai piac – annak ellenére, hogy a világ legnagyobb takarmány-előállítója – importra szorul elsősorban búzából, kukoricából és árpából, és nyitottnak mutatkozik a szerb gabonafélék importjára. A kínai gazdaság soha nem látott mértékű átalakuláson megy keresztül, és noha a műszaki cikkek és technológiák fejlődnek a leginkább, az iparban dolgozóknak is kell enniük, ezért a mezőgazdaság területén kötött megállapodások kulcsfontosságúak lehetnek.