Elkészült a II. Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégia tervezete

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte, csütörtöktől indul a közvita, amely két hónapon át ad lehetőséget mindenkinek arra, hogy véleményt mondjon, javaslatot tegyen és alakítsa a dokumentum végső formáját.

Ez a stratégia nem elméleti tanulmány, hanem a közös jövőképünk - hangsúlyozta dr. Pásztor Bálint.

Az első fejlesztési program eredményei – több mint 16 ezer nyertes pályázat, közel 15 ezer megőrzött vagy létrejött munkahely, több ezer új otthon, vállalkozás és mezőgazdasági beruházás – bizonyították, hogyha közösen tervezünk, akkor érezhetően több vajdasági magyar választja a szülőföldön maradást - húzta alá a VMSZ elnöke.

A 2026 és 2033 közötti időszakra vonatkozó stratégia céljai is egyértelműek: az itthon maradás feltételeinek erősítése, a külföldön élők hazahívása, a munkavállalók támogatása és egy modern, innovációvezérelt gazdaság megalapozása.

Január végén már egy olyan dokumentumot szeretnének elfogadni, amelyet minden vajdasági magyar a sajátjának érez - szögezte le dr. Pásztor Bálint, majd megköszönte a szerkesztők és a szakértők munkáját, a közösség tagjait pedig arra kérte, hogy szóljanak hozzá, és formáljuk együtt a vajdasági magyar jövőt!

A stratégia tervezetének teljes szövege letölthető, a közvita menetrendje pedig megtekinthető a Vajdasági Magyar Szövetség honlapján, illetve a bejegyzés kommentjei között is megtalálható.

„Ez a stratégia nem elméleti tanulmány, hanem a közös jövőképünk”

– írta dr. Pásztor Bálint a Facebookon, amikor közölte, hogy elkészült a második vajdasági gazdaságfejlesztési program tervezete. Emlékeztet arra, hogy az első program eredményei bizonyították,

„ha közösen tervezünk, akkor érezhetően több vajdasági magyar választja a szülőföldön maradást”.

Hozzátette:

„a 2026 és 2033 közötti időszakra vonatkozó stratégia céljai is egyértelműek: az itthon maradás feltételeinek erősítése, a külföldön élők hazahívása, a munkavállalók támogatása és egy modern, innovációvezérelt gazdaság megalapozása”.

A több tucat szakember bevonásával készült stratégia tervezetében a szerkesztők ismertetik a készítés módszertanát, és helyzetelemzést adnak. Felvázolják a térség természeti adottságait és erőforrásait, demográfiai helyzetképzet rajzolnak, és bemutatják a trendeket Szerbiára és Vajdaságra lebontva. Vajdaság gazdaságának külön alfejezetet szenteltek, amelyben a közvetlen külföldi befektetések mellett szó van a kereskedelemről, az energiahatékonyságról, az alternatív energiaforrásokról, valamint az innovációról és a digitalizációról.

A tervezetben bemutatják a térség mezőgazdaságát, élelmiszer-termelését, zöldgazdaságát és ezek vidékfejlesztési vonatkozásait, de helyet kapott a közlekedés és az egyéb műszaki infrastruktúra bemutatása is, így olvashatunk a kerékpárutakról, a vasúti és a folyami közlekedésről, de a logisztikai központokról is. Természetesen képet kaphatunk a szerbiai és a vajdasági turizmus sajátosságairól, ahogyan Vajdaság egészségügyi ellátórendszeréről, a szakorvosi betegellátásról, és egyáltalán az egészségügy helyzetéről. Alfejezet foglalkozik a vajdasági magyar közösség határon átnyúló együttműködésével is.

A stratégia jövőképei és céljai között kaphatunk betekintést a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság, az innováció-digitalizáció, a partnerség, az esélyegyenlőség és a hálózatépítés témakörébe. Ezt követően ismerhetjük meg a stratégia prioritásrendszerét, vagyis a támogatható tevékenységek körét. Ebben a pontban ismerhetjük meg azokat a terveket, amelyek a vajdasági magyarság elvándorlásának enyhítésére, illetve a külföldön dolgozók hazahívására vonatkoznak. Itt prioritásként a várható hazatérőkkel történő kommunikációt és információcserét emelik ki a szakemberek. A szakképzéseken alapuló, innovációorientált, befektetéseket vonzó és vállalkozási hajlandóságot növelő intézkedések támogatásánál prioritás az innovatív tevékenységek, ágazatok, technológiák termelésbe történő beépítése és azok fenntarthatóságának a támogatása, a versenyképes tudás biztosítása, a szakképzett munkaerő megtartása és a munkavállalók támogatása.

A magas hozzáadott értékű élelmiszer-termelés szervezése, horizontális és vertikális integrációja és a vidékfejlesztés témakörében prioritásként nevezték meg az ilyen cégek megalapításának ösztönzését a megfelelő infrastruktúra kialakításán keresztül, ahogyan az eladás, valamint a szabványosítás és a tanúsítvány igénylésének az ösztönzését, a fenntartható agrárkörnyezet és klímabarát mezőgazdaság megteremtését, az ökogazdálkodás nagyobb térnyerésének a biztosítását és a rurális terek nem gazdasági tényezőinek fejlesztését. A kedvező természeti és kultúrtörténeti alapokra épülő turizmus fejlesztése esetén prioritás az idegenforgalmi termékek és vonzerők kialakítása, illetve meglévők versenyképességének a növelése, az idegenforgalmi alap-infrastruktúra fejlesztése, valamint a szervezeti együttműködés és az emberi erőforrás fejlesztése.

A dokumentum végén a fejlesztések támogatási forrásairól esik szó, vagyis a szerbiai állami, a tartományi, az európai uniós és a magyarországi fejlesztési forrásokat mutatják be a szerzők.

A stratégia tervezete a 2026 és 2033 közötti időszakra vonatkozó akciótervvel zárul, amelynek keretein belül az otthonteremtésről és hazavárásról, az emberi erőforrások fejlesztéséről, a tudásintenzív és piacképes vállalkozások fejlesztéséről, a mezőgazdasági akciótervekről, valamint a vidékfejlesztésről, illetve a turizmusról esik szó.