Energiapiaci bizonytalanság Európában - Szerbia és Magyarország is lépéseket tesz
A kőolaj világpiaci ára ismét meghaladta a hordónkénti száz dollárt, ami komoly energiapiaci bizonytalanságot okoz Európában is. Szerbia a hazai energiatermelés bővítésével próbál felkészülni az esetleges ellátási problémákra, valamint a szerb kormány rendkívüli ülésén ideiglenesen megtiltotta a kőolaj és a kőolajszármazékok exportját. Közben Magyarország az orosz energiahordozók visszaengedését sürgeti az európai piacra.
Reagálva az eseményekre, rövidtávú lépésként a szerb kormány a mai rendkívüli ülésén március 19-ig megtiltotta a kőolaj és minden motorok működtetésére szolgáló kőolajszármazék exportját. A kabinet célja ezzel a hazai piac védelme a hiánytól és az áremelkedéstől, a világpiacon tapasztalható zavarok idején. Szerbiában új gáz- és megújuló erőművek építését tervezik, köztük nap- és szélerőműveket. Kiemelt beruházás a Bistrica reverzibilis vízerőmű, amelynek építését 2027-re tervezik. A cél az állami villamosenergia-termelés bővítése és az ellátásbiztonság erősítése.
Dubravka Đedović Handanović szerb bányászati és energetikai miniszter szerint 2030-ig mintegy 1500 megawattal növelnék az állami kapacitásokat, ami a jelenlegi termelés mintegy húsz százaléka. „Először is, beköszönt az elektromos energia korszaka, és amit nekünk tennünk kell, az az, hogy növeljük a termelési kapacitásainkat. Két fronton kell dolgoznunk. Az egyik az új gázerőművek építése. Elsősorban azt várom, hogy az első erőmű Nišben elkészüljön, amelyet az azerbajdzsáni SOKAR vállalattal együtt fogunk megvalósítani. Emellett többet kell befektetnünk a megújuló energiaforrásokba, naperőművekbe és szélerőmű-parkokba. Tanúi vagyunk, hogy bizonyos szélerőművek már eladásra kerültek a piacon, vagy éppen fejlesztés alatt állnak. Így azt várom, hogy a Szerbiai Villanygazdaság részt fog venni néhány ilyen tranzakcióban.”
A minisztérium célja, hogy Szerbia minden helyzetben biztosítani tudja az energiaellátást. Emellett folyamatban van az első szerbiai atomerőmű előkészítése is, amely a tervek szerint 2035-re biztosíthat stabil alapenergiát.
Közben Magyarország szerint az európai energiaválságot tovább súlyosbíthatja a közel-keleti konfliktus. A Védelmi és Energiabiztonsági Tanács ülését követően Szijjártó Péter kiemelte: azonnal vissza kell engedni az orosz energiahordozókat az európai piacra, hogy elkerülhetők legyenek a közel-keleti háború miatti drasztikus áremelkedések. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a konfliktus veszélyezteti a Hormuzi-szoros forgalmát is, amelyen a világ tengeri kőolajszállításának mintegy harmada halad át.
„Szóval a helyzet az, hogy a közel-keleti háború miatt egy csomó olaj kiesik a világpiacról. Mivel Európa, az Európai Unió korábban megtiltotta az orosz energiahordozók importját is, ezért a közel-keleti háború energiahatása Európára hatványozott nagyságú, hiszen Európából nemcsak a közel-keleti háború miatt hiányzik olaj és más energiahordozó, hanem az orosz energiahordozók kizárása miatt is kevesebb olaj és gáz van az európai piacon, mint korábban. És pontosan tudjuk, hogy ha valamiből kevesebb van, akkor az drágább lesz.”
A magyar tárcavezető hangsúlyozta, az Európai Uniónak mielőbb lépnie kell és felül kell vizsgálnia az orosz energiahordozókkal szembeni szankciókat, hogy elkerülhető legyen az európai gazdaság további gyengülése. A világpiaci olajár vasárnap ismét meghaladta a 100 dollárt hordónként. Legutóbb 2022-ben, az orosz–ukrán háború kirobbanásakor lépte át az olaj ára ezt a határt. A globális olajár egyik fő irányadó mutatója, a Brent típusú kőolaj határidős jegyzése március 8-án 16 százalékkal emelkedett.
